Adózás, helyi adók
Államigazgatás
Állatbarát
Állattartás
Balaton
Befektetés
Bemutatjuk
Bér, jövedelem
Beruházás
Biztosítás
Borturisztika, borturizmus
Cégek, vállalkozások hírei
Cégvilág
Civil hírek
Család
Egészségügy / szociális intézmények
Egyesület
Egyházak
Elektronikus ügyintézés
Elemzések, tanulmányok
Életmód
Energiagazdálkodás
Építési ügyek
Érdekességek
Események
EU információk
EU pályázatok
Felhívás
Fiatalok
Foglalkoztatás
Fogyasztóvédelem
Gasztronómia
Gazdasági hírek
Gazdaságpolitika
Gyermek és ifjúsági ügyek
Gyermeknevelés
Helyi önkormányzat
Helyi rendeletek
Helyi szolgáltatások
Helytörténet
Hőszolgáltatás
Humán
Idegenforgalmi információ
Információ
Informatika
Informatika és távközlés
Innen-onnan
Innováció
Interjú
Internet / multimédia
Irodalom
Jegyzet
Jótékonyság
Kamarák
Karácsonyi ünnepségek
Karrier
Katasztrófavédelem
Képviselők
Képviselők hírei
Képviselőtestület
képviselő-testület
Kézilabda
Kiállítások, konferenciák
Kistérségek
Kitüntetés
Koncert
Konferencia
Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum
Kosárlabda
Könyvismertető
Környezetvédelem
Közbiztonság
Közérdekű információk
Közlekedés
Közlekedési információk
Közműépítés
Közműépítés és szolgáltatás
Köztársasági elnök
Közvélemény
Kulturális programok
Labdarúgás
Lelkisegély
MSZP
Munkaerő
Munkavédelem
Műszaki Tudományok
Nemzeti Fejlesztési Terv
Nemzetiségi ügyek
Népművészet
Nyugdíjasoknak
Oktatás
Pályázatok
Parlament
Párthírek
Pedagógia
Polgári védelem
Politika, közélet
Portré
Rally
Regionális programok
Rendezvény
Rendőrségi hírek
Sport / fittness / szabadidő
Sportrendezvény
Statisztika
Szabadidő
Szociális ügyek
Szociálpolitika
Társadalom
Távközlés
Technika
Terrorizmus
T-Kisebbségek
Történelem
Törvény, rendelet, szabályozás
Tudományos hírek
Tudósítás
Turizmus
TV, rádió
Utazás
Ünnepségek
Vállalkozásfejlesztés
Vallás
Vélemények
Vízszolgáltatás
|
Balogh János rézgrafikái I.
A két éve elhunyt Balogh János különleges rézgrafikáiból rendeztek tegnap kiállítást a komlói Közösségek Házában. Némi rövidítéssel idézzük az ott elhangzott megnyitó beszédet, melyben először egy rendhagyó játékra invitálták a megjelenteket azt feltételezvén, hogy egy járókelő lába alatt hirtelen elővillan egy apró rézdarab. Kérdés: mi történik? Ha felnőtt az illető, izgalom járja át a sárgán csillogó holmi láttán, mikor azt hiszi, kincset talált. Aztán maga előtt is szégyenkezve szétnéz, vajon észrevette-e tétovázását valaki, majd odébbáll. Pedig viselkedése a kudarc ellenére is érthető! Hiszen tudjuk, mennyien keresték már őelőtte a gazdagsággal felérő aranyat. Elegendő igazi érc híján alkimisták kutatták mágikus vegykonyháikban előállításának titkát. A remény máig él. Prágában például nemcsak a Hradzsin és a híres óratorony látványa, nemcsak a Moldván átívelő Károly híd mozgalmassága vonzza a kirándulókat, felidézve Smetana szimfóniájának dallamát, hanem a középkori Aranycsinálók utcácskája is. Oda igyekeznek, hogy saját szemükkel láthassák műhelyeiket, hogy megérthessék a régiek lázas szenvedélyét. Ha kisgyerek pillantja meg azt a bizonyos rézdarabot, azon gondolkodik, vajon mire tudná használni? A gömbölyűvel golyózik, az ügyesen kiegyenesített drótot gyűrűként az ujja köré tekeri, és fűnek-fának mutogatja, mi jó dolga van neki. Mikor viszont konstatálja, hogy a kezét befeketítette ez az anyag, haragjában eldobja, és másik játék után néz. Ha pedig - folytatva a játékot - a grafikus Balogh János jár arra, ugyanaz a hév ragadta (volna) el, mint a matematikus Bólyait, aki a „semmiből egy új világot teremtett”, mikor a nem euklideszi geometria tudományát felfedezte... Balogh a mások által használt ceruza, toll, tus, szén, pasztellkréta helyett – saját találmányaként
- egyetlen dinamikus mozdulattal rézdrótot hajtogatott. Vagyis kikísérletezte
teljesen új technikáját. Keze
nyomán az egyes alakzatokból, szimbólumokból gondosan síkba rendezett portré, virág,
állat vagy más egyéb lett. A holt anyag egy csapásra tartalmat kapott, funkciót nyert, üzenettel
telítődött. Végül a fényvonalakból született rézgrafikákhoz változatos színű és anyagú
háttér, illetve keret társult. Ezek szerepe nem puszta díszítés, hanem az, hogy
hozzáadjanak valamilyen többletet a
műhöz: teljesebbé tegyék a jelentését, árnyalják a hangulatát, erősítsék a
karakterességét, fokozzák a jellemzőerejét, kiemeljék a humorát, játékosságát, felerősítsék esztétikai hatását,
befejezetté tegyék, lezárják a teremtő folyamatot, s ezáltal végérvényesen átengedjék a közönségnek. Mivel a két- vagy három dimenzió élményét nyújtó
rézgrafikák az alkotó gondolatainak,
érzéseinek, ember- és világlátásának lenyomatai, a néző könnyedén „veszi
alapot”. Rájön, hogy nem is olyan bonyolult a valóság, megtapasztalja, hogy a
kezdetben gubancosnak látszó dolgok kisimíthatók, a konfliktusok megoldhatók,
az égig érő fák megmászhatók, a
kaotikusnak tűnt viszonyok elrendezhetők. Ettől a lelkét átjáró
rádöbbenéstől egy csapásra nyugalom járja át. Nem fél, nem szorong többé, nem
érzi idegennek, érthetetlennek, fenyegetőnek azt, ami,
illetve aki körülveszi. Ellenkezőleg: saját léptékű lesz
számára a világ;
baráttá válik minden ember. És
ez jó, nagyon jó, hiszen egyszerre találkozik
az örömteli játék, az értékteremtő munka, az önkiteljesítő művészi alkotás, a
tradíció és a formai megújulás egymást erősítő vonásaival. |