A Szolnoki Szalon Netegyesület népszerű "Találjuk ki Szolnokot" rendezvénysorozata után ezúttal uniós támogatással "Találjuk ki Európát" rendezvényeket szervez. Ennek első fejezete gyanánt szerdán Balcsók István debreceni geográfus az uniós foglalkoztatás-politika céljairól, buktatóiról, sikereiről és kudarcairól tartott előadást.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez alkalommal debütált a Szolnoki napló webrádiója, a legelső szolnoki webes helyszíni közvetítéssel, ami azt jelentette, hogy az internetes érdeklődőkkel közel megduplázódott az előadást közvetlenül hallgatók száma.

 

Az előadó azzal kezdte, hogy 1997-ben  az Unióban 12 % felett volt a munkanélküliség. Ezért az úgynevezett luxemburgi csúcson a foglalkoztatást illető különböző alapelveket, 2003-ra teljesítendő elvárásokat, az uniós foglalkoztáspolitika alappilléreit fogalmaztak meg, mint például foglalkoztathatóság növelése, nemzetközi esélyegyenlőség növelése, a vállalkozóvá válás segítése.

 

2003-ban értékelték az első öt évet, és bár érzékelhető javulás következett be, például a munkanélküliség 7,7 %-ra csökkent, összességében elégedetlenek a fejlődéssel. A lisszaboni csúcson a teljes, azaz a 70 %-os foglalkoztatást tűzték ki célul. Magyarországon ettől még messze vagyunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hazánkban különben is nehéz eligazodni a sokféle statisztika között, a Foglalkoztatási Hivatalban például rendszeresen 1-2 %-kal nagyobb munkanélküliséget mérnek, mint a KSH-ban. Mindazonáltal, a hazai helyzet korántsem rózsás: míg Nuygat-Európában egy munkanélküli átlagosan 3,5 hónap alatt talál munkát, Magyarországon 18 hónap alatt.

 

A különböző foglalkoztatási-képzési mutatók területén sem dicskedhetünk. Az élethosszig tartó tanulás területén nálunk  1-2 % a mutató, míg az élenjáró briteknél, skandinávoknál 10-20 %. A K+F ráfordítások a London és Lyon környéki régiókban, valamint Finnországban és Bajorországban a legmagasabbak, szintúgy a high tech alkalmazásában is. Az internet ellátottság, s így a távmunka elterjedtsége Svédországban, London környékén és Svájcban a legmagasabb.

 

Az előadás után elhangzott érdeklődő-aggódó kérdésekre, mint a magyar K+F ráfordítások, a részmunkaidő, a kényszervállalkozások felszámolása, vagy az elmaradt régiók felzárkóztatása, az előadó sem tudott megnyugtató válaszokat adni. Az viszont kiderült, hogy sokminden összefügg sokmindennel, például ki hinné, hogy egy termelékeny üzem telepítése sokszor olyan apróságokon múlik, mint például célirányos szakképzettek hiánya, vagy akár a bejárás problémái.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt letölthető az előadás anyaga ppt-ben