Adózás, helyi adók
Befektetés
Bemutatjuk
Beruházás
Cégvilág
Civil hírek
Elektronikus ügyintézés
Életmód
Érdekességek
Értékpapír forgalmazás
Események
EU
EU pályázatok
e-ügyintézés
Fidesz
Gasztronómia
Gazdasági hírek
Gyermeknevelés
Helyi önkormányzat
Helyi rendeletek
Helyi szolgáltatások
Helytörténet
Humán
Informatika és távközlés
Ingatlan
Interjú
Internet / multimédia
Irodalom
Jegyzet
Katasztrófavédelem
Képviselők
Képviselők hírei
Képviselőtestület
Kiállítások, konferenciák
Kistérségek
Környezetvédelem
Közlekedés
Közműépítés és szolgáltatás
Kulturális programok
MDF
MSZP
Munkaerő
Nemzeti Fejlesztési Terv
Oktatás
Pályázatok
Politika, közélet
Portré
Regionális programok
Rendezvény
Rendőrségi hírek
Sport / fittness / szabadidő
Sportrendezvény
Szabadidő
SZDSZ
T-Kisebbségek
Törvény, rendelet, szabályozás
Turizmus
Vallás
|
Szolnoki eurorégió a Szalonban
A Szolnoki Szalon Netegyesület "Találjuk ki Európát" rendezvénysorozat legújabb állomásán, a Tisza Mozi B-termében április 20-án Szoboszlai Zsolt, szociológus, az MTA RKK szolnoki vezetője volt hivatott előadást tartani a Szolnokot is magába foglaló Észak-Alföldi Régió fejlesztéseiről.
Az előadó azzal kezdte, hogy konkrét előadással nem készült, jegyzeteket, szlájdokat nem hozott, de szívesen mond néhány vitaindító gondolatot. Jász-Nagykun Szolnok megye felnőtt lakosságának fele szakképzetlen, és egy iszonyú nagy probléma. A régió ráadásul a kommunikációs alapokkal is hadilábon áll, mindössze 8 % az internetes ellátottság, ezzel szemben a balti államokban közelít az 50 %-hoz.
Őszerinte nagyon fontos a kisvállalkozások szerepe, hiszen egy multi bármikor odébbállhat, de a hazai kis- és középvállalkozások ittmaradnak. Őket kell támogatni, helyzetbe hozni. Aztán szűkebb hazánkról elmélkedve elmondta, hogy Szolnok potenciálja, szebb szóval "kitörési pontjai" szerinte nem az, amiket tradicionálisan annak hiszünk. Nem a vasút és nem a vízi út és nem a tranzit szállítás, nem. Valami másnak, 21-dik századinak kell lennie, és ebben nagy szerepet, az eddiginél lényegesen nagyobbat kell kapnia a civil kezdeményezéseknek.
Mint mondta, a civil kreativitás végtelen és ezt ki kell használni. Példaképp elmesélte, hogy kollégáival Csongrád megyében több tucat tréninget tartott, és azok a tanulócsoportok, ahol többségben voltak a civilek a hivatalnokokkal szemben, sokkal jobban teljesítettek. Szóval a civil potenciál az kimeríthetetlen, s sajnos bármily büszkék is a város vezetői a szolnoki civil jelenlétre, a lehetőségek messze nincsenek kihasználva.
Ezt erősítette meg a következő előadó, Benedek Henriett, Városfejlesztési osztályvezető is. Ő sincs megelégedve a régió fejlettségével, a régiós tudattal. Arról elmélkedett, hogy mi is juthat az embernek eszébe az Észak-Alföldi régióról? Bizony nem sok minden, főleg innen Szolnokról. Hiszen a néhány évig egyetlenként Szolnokon székelő régiós hivatal, a Turisztikai Regionális Marketingigazgatóság is Debrecenbe költözött. De azért van miről fejlődésről is beszámolni, tavaly négy milliárdnál valamivel több fejlesztési pénz jött Szolnokra, e fölött gyámkodott a fejlesztési osztály.
Aztán Henriett is a civilekről kezdett (jó értelemben) áradozni. Hogy az valósággal egy csoda, hogy civil szervezetek milyen brilliáns, szakszerű és célszerű projekttervezeteket adtak be a helyi NFT-hez. És ne feledjük, például az egyik legismertebb régiós sikertörténet, a debreceni főtér rekonstrukciója is egyetlen árva civil kezdeményezésből nőtte ki magát. Nagy János hozzászólásával kapcsolódott az előtte szólóhoz, mondván, igen, civilként hozzászoktunk, hozzáedződtünk, hogy polcról levehető, "dobozolt" tervekkel bombázzuk a városvezetést. Demeter István kiváncsian tette fel a nagy kérdést: Mi lehet a kitörési pont? (természetesen a mozi-film-színházon kívül). Talán mégis csak a turizmus?
Szarvák Tibor három apró észrevétellel próbálta jobbítani a civil kapcsolatokat: Fel a városi honlapra a civil projektjavaslatokkal! Nem a megaprojektek, hanem a mikrofejlesztések, a mikromiliők kiépítése az igazán megtartó erő. No és a civil kapcsolatok problémái, lehetne a Civil Ház sokkal civilkompatibilisabb, teszem azt ne munkaidőben tartsa a rendezvényeit, ha nem akarja a civilséget kisajátítani a nyugdíjasok és Gyesen lévők számára. Szoboszlay Zsolt is osztotta az előtte szólók véleményét, és érthetően megfogalmazta, hogyan kell a civilek, a lakosság véleményét döntés előtt organikusan, szervesen beépíteni a sorsdöntő kérdésekbe.
Gedei Tibor (e sorok írója, legendás civil hangadó) nagy beleéléssel ecsetelte a városi fejlesztések buktatóit. Őszerinte sem a milliárdos beruházásokkal kell takarózni, helyettük sok kis apró lépéssel is lehet előre haladni. Példaképpen említette a többszázmilliós térfigyelő rendszer és a néhány tízezer forintos webkamera esetét. A nagyberuházások nem adnak teret a kreatív kezdeményezéseknek, annál inkább a korrupciónak és a feladatok, a felelősség elhárításának. Sok múlik őszerinte a közös akaraton és a feltétlen odaadáson. Sajnos a tapasztalat ezzel ellentétes, példaképpen említette a MÁV-strand kálváriáját és a Tiszaligeti strand-szauna visszásságait. Verbálisan mindkét esetben mindenki szinte egy emberként az ügy mellett áll, ténylegesen mégsem tesz senki semmit az érdekükben. |