Belépési ponthoz
Fejrész ki
 
Híreink
Híreink Bemutatkozás Kapcsolatok
Őskori települések Komló környékén

Január végén megfelelő volt az idő egy régészeti terepbejáráshoz. Bár a föld fagyott volt és néhol hófoltok fedték, a terepjárónak ez nem jelentett akadályt. Magyaregregy-Hosszúföld, a Baglyas-hegy és a Pap-erdő határában sikerült beazonosítani három eddig ismeretlen, lengyeli-kultúrára utaló telepet.
Aurignaci-, gravetti-, lengyeli-kultúra. Ezekről a szavakról az átlagember első hallásra nem is tudja, mire gondoljon, a szakavatott régész viszont annál inkább. Ezen kultúrák mind abban az ős-, illetve újkőkorban virágoztak, amelynek során a vándorló vadászok és gyűjtögetők csoportjaiból letelepült, élelemtermelő közösségek alakultak ki, más szóval az ember a természet felhasználójából annak átalakítójává vált.
Egy komlói amatőr kutató, Kanizsai László évek óta járja a környéket és sok értékes leletet hozott be a Komlói Természettudományi Gyűjteménybe. Érdemei közé tartozott, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum segítségével Szöge-hegyen 2004-ben sikerült beazonosítani egy telepet, amelyről bebizonyosodott, hogy a lengyeli- (i.e. 4500 év), a gravetti- (i.e.16-18 ezer év), sőt az aurignaci-kultúra (i.e. 30 ezer év) műhelytelepe volt - s ez a maga nemében páratlan felfedezés a régióban. Kanizsai László 2005. évi kutatómunkájának eredménye a három újonnan felfedezett újkőkori település is.
A januári terepbejárás előtt a három új telepről származó anyagot Budapesten (T. Bíró Katalin régész) megvizsgálták és arra jutottak, hogy azok lengyeli-kultúrától származó leletek. A pécsi Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályának munkatársával Gábor Olivérrel az új lelőhelyek helyszíni vizsgálata következett, s a nyomok szintén a lengyeli-kultúrára utaltak.
Érdekességképpen: a legrégebbi egyiptomi piramisokat i.e. 2700 környékén építették, ehhez képest a lengyeli-kultúra embere
közel kétezer évvel korábban élt környékünkön. Az emberek akkortájt már kezdetleges földműveléssel és állattartással is foglalkoztak a rendszeres vadászat mellett. A cserekereskedelem virágzott - itt például a Bakonyból származó (Szentgál) kőeszközök kerültek elő kőbalták, edénytöredékek mellett. Eszközeiket kovakőből készítették, mivel akkortájt még nem ismerték a fémművességet.
A telepek beazonosítása azért volt fontos lépés, mert ős- és újkőkori emlékekben Komló és környéke "fehér foltnak" számított, viszont az újabb kutatások egy sokkal gazdagabb kulturális múltra világítanak rá. Éppen ezért szükséges lenne egy minden részletre kiterjedő régészeti feltárás is.

Bális András
(a Komlói Természettudományi Gyűjtemény vezetője)