Belépési ponthoz
Fejrész ki
|
Dokumentumok
|
Elérhetőségek Szolgáltatások Ajánlatok Hírek Dokumentumok Céghírek Kérdőívek |
Jó reggelt, itt a mobilkormányzat!
DR. TÓZSA ISTVÁN m - Government A közigazgatás még jóformán meg sem emésztette azt a tényt, hogy egyre inkább teret követel magának az e - Government, avagy az elektronikus kor-mányzat eszközeinek a megjelenése az ügyvitel során, máris itt egy új társadalmi igény a mobiltelefonos közigazgatási ügyintézés lehetősége iránt. A legnagyobb keresztmetszet A "hagyományos" elektronikus ügyintézés az Internethez kapcsolódó személyi számítógép rendelkezésre állását és a hozzá szükséges minimális technikai ismeretet tételezi fel. 2002 végén 446 ezer Internet előfizetést regisztrált a KSH, ami a lakosságszámnak ~ 4,5 %-a. Ugyanakkor a sokkal könnyebben hozzáférhető, kevesebb technikai tudást feltételező mobilok elő-fizetőinek a száma elérte a 6 780 000-et, ami nagyjából a lakosság 67 %-a. 2001 és 2002 vége között a KSH kimutatása szerint az Internet előfizetések száma 88 ezerrel, a mobiloké pedig 1900 ezerrel növekedett. Ez nem csak azt mutatja, hogy a növekedés mindkét területen lavinaszerű (évi ~ 40 %-os), hanem arra is utal, hogy a mobiltelefon versenytársává válik a "hagyományos", PC alapú Internet elérésnek. Ha azokat a technológiákat tekintjük, amelyek hangot szöveggé, ill. a szöveget hanggá alakítják, akkor úgy is mondhatjuk, hogy a telefon (a mobil és a vezetékes együtt) immáron a lakosság 100 %-át lefedve a társadalom legszélesebb technikai keresztmetszetét je-lenti, amiről a közigazgatásnak is tudo-mást kell vennie, ha komolyan gondolja az ügyfélbarát ügyintézést. Telefonos ügyintézés? Für Elise. A gyakorlatban elterjedő és a köztudatban "telefonos ügyintézésként" megjelenő eljárás, az ügyfélszolgálat tájékoztatási funkciójának a "gépesítése" már megjelenésekor hitelét veszítette, hiszen a jó szándék ellenére "ügyfélelhárítóként" működik, inkább a hivatal dolgozóit tűnik mentesíteni a telefonhívásoktól. Egyik napilapunk munkatársai kilenc budapesti kerület ügyfélszolgálatát tesztelték, s az eredmény 3-6 perc, többnyire géphang és muzsika (legtöbbször a Für Elise dallamának) hallgatása, érdemi informá-ciószerzés nélkül, hiszen az ügyfélszolgálat a tipikus, általános esetekben nyújt "gépi" eligazítást, az ügyfél esete viszont érzése szerint mindig a speciális kategóriába tartozik. Az első "m" fecskék 2002-ben indult a Belügyminisz-térim égisze alatt az első sikeres m-kormányzati szolgáltatás, a gépkocsik adatlekérési lehetősége, emelt díjas SMS szolgáltatásként. De a mobil parkolási rendszer is ennek minősül, amikor az autós emelt díjas mobilhívással regisztráltatja egy parkolóban gépkocsiját mind érke-zéskor, mind a távozáskor. A médiában 2003-ban megjelent adat szerint Buda-pesten az előző év során a parkolási cégek 4 milliárd forintot szedtek be az autósoktól, s ebből az önkormányzatok átlagosan csak 6,5 %-kal részesedtek. Mobilparkolás esetén, ha az önkormányzat közvetlenül a mobilszolgáltatóval szerződne, akár 60-70 %-os részesedés is elképzelhető lenne. 2003 nyarán a kutatócsoport tagjai, mobil tartalomszolgáltató cég és tartalom tulajdonos önkormányzat összefogásával a gyakorlat próbáján tesztelik az m-kormányzat néhány egyszerű ügymenetét. Az első lépések megtételéhez szükséges példákat a kereskedelmi televíziók való-ság-show műsorainak emelt díjas szavazási sikerei, valamint a már említett mobilos parkolási rendszerek megjelenése szolgál-tatja. Elsőként az építőanyag tárolás céljára kiadott közterületfoglalási engedély, az ön-kormányzati panaszkezelés, és a lakossági fórum (tájékoztatás, meghívás, szavazás) megjelenése vezeti be az m-kormányzatot a helyi ügyintézésben. sőbb az ennél bonyolultabb egymenetes ügyekre is sor kerül, mint pl. a kereskedelmi célú közterületfoglalási engedély, a közüzemi szolgáltatások menedzselése. Mindez azonban ügymenetmodell-vizsgálatokat feltételez. A helyi igazgatásban minél több konkrét ügyintézési munkafolyamatnak módosítani kell az ügymenetmodelljét egyrészt úgy, ahogy az Interneten keresztül érkező (e-kormányzati) ügyek intézése azt megkívánja, másrészt úgy, ahogy a mobiltelefonon érkező (m-kormányzati) ügyek intézése kívánja meg. Törvényi alap Ahhoz, hogy a társadalom legszé-lesebb technikai keresztmetszete felé terelgetett helyi e- és m-kormányzati megoldások valóban, széles körben alkal-mazhatóvá váljanak, az e és m ügymenetmodelleken kívül még két dolog lenne szükséges. Az egyik a törvényi felhatalmazás arra, hogy a helyi önkor-mányzat rendeletben szabályozhassa az e és az m ügyintézési formáit, oly módon, hogy az eredményt és tartalmat tekintve ezek azonosak legyenek a hagyományos, papír alapú és személyes, ill. postai kon-taktust igénylő ügyintézéssel. Az 1957. évi államigazgatási eljárási törvény most ké-szülő módosítása erre várhatóan lehető-séget biztosít. Személyi azonosítás és a jövő Az m-kormányzati alkalmazások másik lényeges előfeltétele az elektronikus aláírás kiváltása a mobilazonosító rend-szerrel. Az elektronikus aláírás ugyanis a fentebb említett anyagi és műszaki kon-díciók miatt nehézkesnek tűnik. A banki kártyák azonosító rendszerének analó-giáján elképzelhető a mobiltelefon alapú személyazonosság igazolás is. Az info-kommunikációs technika még a jog szá-mára szintén nehezen követhető, de már úgy-ahogy megszokott eddigi technikai fejlődés üteménél is sokkal gyorsabb változásokat produkál. Az ezzel is számoló ügyintézés jogi szabályozásának kulcsát ezért a helyi viszonyokhoz gyorsan és ru-galmasan alkalmazkodni képes önkor-mányzatok kezébe kell adni, vagyis a tartalom rögzítése mellett a forma nagyobb szabadságát kell biztosítani helyi szinten. Amennyiben tehát a helyi önkormányzatok rendeleti úton a hagyományos ügyintézés mellett e és m ügyintézési formákat is bevezethetnek és alkalmazhatnak, valamint megnyugtatóan rendeződik a mobilazo-nosítás kérdése, nincsen többé sem technikai, sem anyagi akadálya a kor kihívásának megfelelő közigazgatási ügy-intézési formák alkalmazásának. Hivatkozott irodalom Budai Balázs: E-Government, avagy kormányzati és önkormányzati kihívások az on line demokrácia korában. [Aula Könyvkiadó, 2002. Budapest 336 p] (tankönyv az e-kormányzat eszközeinek és alkalmazásának áttekintésével)
|