Budai Balázs Benjámin :
Kaposvár MJV Önkormányzatának infokommunikációs alkalmazásai és közigazgatászi attitűdje Győr és Miskolc alkalmazásainak és fejlődési tendenciáinak tükrében

A módszerről: Az empirikus kutatás egy 2001-es Győr és Miskolc infokommunikációs alkalmazásait kutató felmérésből indult ki. Önkormányzatonként 24 egyszerű és összetett, túlnyomórészt feleletválasztós kérdést  feltevő 100-100 kérdőívet  küldtünk le a helyi összekötőkhöz, akik gondoskodtak ezek anonim kitöltetéséről (az informatikával kapcsolatban állók közreműködésével ) és visszajuttatásáról. A kapott teszteket adatbázis segítségével értékeltük ki és személyes tapasztalatokkal, valamint mélyinterjúkkal egészítettük ki. Ezt kiegészítve hasonló módszerekkel vizsgáltuk 2002. áprilisától Győrt és Miskolcot – az ország földrajzilag és gazdaságilag is szélsőséges – önkormányzatát, melynek tükrében ugyanazon módszerekkel Kaposvárt is. Ennek eredményeképp tudtuk elhelyezni országos viszonylatban Kaposvárt, valamint leszűrni a lehetséges konklúziókat annak fényében, hogy a felmérés nem a teljes állományból készült, így az adatok csak irányokat jelezhetnek. A felmérésben közreműködött Tóth Ernő és Murányi Péter (BKÁE-ÁK)

Győr és Miskolc e-(local) governmentje

A két említett település indító körülményei egy kivétellel közel azonosak. Földrajzilag mindkét település kedvező kapuvárosi funkciót lát el, történelmi fejlődésük ugyanúgy (az utóbbi ötven évet leszámítva közel) azonos: hullámhegyek és hullámvölgyek által tarkított. Infrastrukturális kiépítettségük (a minőségi paraméter figyelmen kívül hagyásával) közel azonosan jónak mondható. Az igazi különbséget eltérő gazdaságuk, ennek következményeként informatikai egzisztenciájuk  adja. A II. Világháborút követően mindkét település erőltetett növekedésen ment keresztül, csak míg Győrben természetes piac, úgy Miskolcon egy politikai hatalom által gerjesztett „piac” állt, mely utóbbi a kormányzati támogatások megvonása után nem bizonyult életképesnek.
Észrevehető, hogy Miskolc behatárolt keretek között mozog. Ez a keret egyfajta posztindusztriális csökevény, mely a tradicionális vállalkozások új köntösben és új menedzsment-szemléletű megközelítését követeli meg: a vállalkozás iránya és tárgya adott, a formájában és megjelenítésében kínálkozik némi szabadság. Ha a „kényszervállalkozás” fogalmára akarnánk példát, ezen a területen (megyei szinten is) kiváló példákat találnánk.
Ugyanez a korlát Győr esetében nem tapasztalható: lényegesen több az egy főre eső új vállalkozások száma, szélesebb vállalkozási paletta, erősebb vállalkozói kedvvel.
Ugyanakkor a munkanélküliek, munkaképtelenek, passzívak és eltartottak aránya az ország két szélsősége. Az ellátási napok száma közel 3,5-szeres különbséget mutat. Ez a tény a gazdaság teljesítőképességét jelentősen meghatározza, hiszen az „eszközök” hatékonysági mutatói a termelés releváns pontjai. Még didaktikusabban fogalmazva Miskolc „szerkezete” rozsdás, sok megállásra kényszerített, szerviz igénye magas, a gyakori szerviz pedig a gyártás és innováció önkorlátozását vonja maga után. A politikai hatalom által csepegtetett gépzsír csak tűzoltó jellegű, hiszen inkább alkatrész-cserékre (gazdasági átstrukturálás) lenne szükség, mint toldozás-foltozásra. Győr szerkezete stabil, fejleszthető és kompatibilis más fejlesztő-szerkezetekkel.
Az organikus hasonlattal tovább élve: az országnak mindkét szerkezetre szükség van, hiszen az egyensúlyi állapothoz elengedhetetlen, hogy a főszerkezet két releváns tartópillére egyformán húzzon, így kerülve el azt, hogy az ország egyes részeiben teljes gazdasági és társadalmi lepusztulás következzék be. 

Győr

A Polgármesteri hivatalban a beruházások folyamatosan zajlanak évek óta. Ezért tartozik Győr az országosan vezető rendszerek közé. A gépbeszerzések folyamatosak, a városvezetés 2000 óta kiemelten támogatja a rendszerszemléletű informatikai fejlesztést.
 A város és a hivatal vezetése az informatikai háttér biztosítására az eddigiekben is jelentős összegeket biztosított. A megyei jogú városok és a fővárosi kerületek helyzetéhez képest is a győri hivatal a legjobban ellátottak közé tartozik.
 A Polgármesteri Hivatal informatikai rendszere jelenleg mintegy 280 kliens gépet és 11 szervert tartalmaz. A kliens gépek 2000-től egységes színvonalúnak mondhatók, operációs rendszerük nagyrészt 32 bites (Win98 és NT4.0). Gyakorlatilag minden gép az egységes  hálózathoz kapcsolódik. A hálózata 100 Mbit/sec. sebességet lehetővé tévő strukturált kábelezésű. Az aktív eszközök Cisco switch-ek.

 Összességében tehát a hardver feltételek egységesen magasa színvonalúnak mondhatók. Ezen a területen a tervezett és egységes szinten tartás a feladat, rendszeres javításokkal és felújításokkal. A felhasználói szoftverek két nagy csoportra oszthatók:
ˇ Általános célú irodai feladatok megoldását (pl.: szövegszerkesztés, levelezés) szolgáló szoftverek,
ˇ Speciális szakmai célokat szolgáló (pl.. adó, szociálpolitika) szoftverek

Az általános célú szoftverek Microsoft-os platformon készültek. Használatos az Office irodai csomag szinte minden verziója (azon belül kiemelten a Word szövegszerkesztő, elé sok helyen az Excel táblázatkezelő, és néhány helyen az Access adatbázis kezelő), és a Works integrált irodai szoftver . A szoftverek és fejlesztő eszközök mindegyike jogtiszta.
 A speciális, szakmai célokat szolgáló szoftverekkel való ellátottságra jellemző, hogy hazai szinten jónak mondható, de szintén a hazai szintet tükrözve: gyakorlatilag semmi közük egymáshoz. Jellemző módon például az állampolgárok adatai külön-külön vannak rögzítve az országosan koordinált népességi, és a saját felhasználású iktató, adó, szociálpolitikai, gyámügyi, munkaügyi és a különböző igazgatási programokban. Természetesen ahány hely annyiféleképpen és egyeztetés nélküli tartalommal. Ez az állapot, és az, hogy megfelelő jogosultsági korlátozásokkal nem láthatják egymás adatait különböző szakterületek, igen sok felesleges munkát okoz, vagy adott esetben nem kellően megalapozott döntésekhez vezet.

 Győrben a digitalizálás Miskolchoz képest jóval előrébb jár. Minden olyan rendszer működik, melyet Miskolc még csak tervez. Ilyen a Lotus alapú – SQL specifikus - egységes dokumentumkezelő rendszer, melyben minden hivatali dolgozó hozzáférhet a szükséges formanyomtatványok digitalizált változatához, és lassan az akták is a digitalizálás áldozatai lesznek.
Mint az országban mindenhol, Győrben is problémát jelent a szak-alkalmazások lemaradása. A lemaradás már nem tart sokáig,  mert az ezekhez készült Clipperes alkalmazást folyamatosan integrálják a közös rendszerbe.

 Sajnálatos, hogy többszöri próbálkozások ellenére sem működik a hivatalban egy térképi adatbázison nyugvó rendszer. Az a tény, hogy egy-két éven belül a Hivatal rendelkezésére fog állni egy hiteles digitális földmérési alaptérkép, természetes követelményként határozza meg, hogy az eddigieknél konkrétabb és fokozottabb erőfeszítést kell tenni a térinformatikai alkalmazások kialakítására. Már a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján is kialakítható a rendezési tervet, a város ingatlan vagyonát, a szociális segélyek elosztását, a választási körzeteket, az oktatási vonzáskörzeteket megjelenítő, és az ezekhez kapcsolódó döntéseket segítő alkalmazás.
 A térinformatikai rendszernek is kapcsolódni kell az egységes törzs adatbázison nyugvó szakmai szoftver környezethez, annak részévé kell válnia. A Földhivatal csatlakozása a minőségi fejlődést garantálja.

(A teljes cikk elérhető a Vezetéstudomány hivatkozott számában!)