IDEGENFORGALMI NEVEZETESSÉGEK, LÁTNIVALÓK!

A Badacsony a Tapolcai-medence talán leghíresebb tanúhegye. Korát négy-ötmillió évre becsülik. A két csonka kúpból álló, 11 kilométer kerületű, majdnem szabályos kör alakú hegy oldalában már a rómaiak is szőlőt termesztettek.

Badacsony a legszebb magyar hegyek egyike, többszöri vulkáni kitörés eredményeként alakult ki. A feltörő bazaltláva rátelepült az akkori felszínt borító pannon üledékekre, ezzel megvédte azokat a következő évmilliók pusztító hatásaitól. Így alakultak ki a Tapolcai-medence síkjából kiemelkedő világszép bazaltkúpok.

A Badacsony bazaltja nagyrészt függőleges és vízszintes elválású oszlopokban hűlt ki, így keletkeztek a hegy peremén látható bazaltoszlopok, a „kőzsákok”, s köztük is az egyik legszebb, a Kőkapu. A bazaltoszlopok lábánál a kőzetek omlásából, aprózódásából származó kőgörgeteg, az ún. „kőfolyás” araszol a Balaton felé.

A hegy alakja klasszikus ellipszis formájú, távolról elnyújtott koporsóalakot formál, tetején változatos fafajú erdővel. Az erdő és a bazaltöv határától, szinte a Balaton vonaláig a badacsonyi szőlők sorakoznak. Az ember évszázados jelenléte befolyásolta Badacsony képét.

A Habsburg-ellenes Rákóczi-szabadságharc után itt rejtőzködő kurucok emlékét őrzi a hegytető útjainak, pihenőinek neve. Szerelme kötötte a Badacsonyhoz a XVIII. század költőjét, Kisfaludy Sándort. Itt élt Szegedy Róza, a zalai alispán és badacsonyi szőlősgazda leánya. Utcát, forrást, kilátót neveztek el a költőről, Rózáról a Rózsakő kapta a nevét. Ez, a Kisfaludy-forrás fölött látható szív alakú bazalttömb, különleges kő. A hagyományok szerint ha egy leány meg egy legény háttal a Balatonnak ráül erre a kőre, még abban az évben jegyesek lesznek.

A Badacsony oldalában álló Szegedy Róza-házban ma irodalomtörténeti gyűjtemény is található. A parasztbarokk stílusban épült prés-és lakóházra a mellette álló jegenyefák már messziről felhívják a figyelmet.

A Szegedy Róza-ház felett található Kisfaludy-ház ma étterem. Itt élt Egry József (1883-1951), a XX.század egyik legnagyobb festője, akinek egykori  lakóházában ,Badacsony szívében ma emlékmúzeum van. Egry József alakját a bada-
csonyi kikötőnél szobor őrzi, szellemi hagyatékát pedig az Egry József Baráti Kör.

Kápolnák:

A múlt század második felében,neogót stílusban épült a szőlőhegyek oltalmazója, arezzói Szent Donát tiszteletére a Donát-kápolna. A kápolnát badacsonyi bazaltkőből Lackovics Antal építette, oltárnak carrarai fehér márványt rendelt.
A hegy déli oldalán áll a Szent Anna-kápolna, amelyet 1789.ben Szentgyörgyi Hor váth Zsigmond építtetett.
Badacsonyörsön ( Kisörsszőlőhegyen) épült a település harmadik kápolnája 1816-ban , amelyet páduai Szent Antalról neveztek el. Ezt a kápolnát díszitik Udvardi Erzsébet 1976-ban felszentelt, Szent Antal a halaknak prédikál, és a Három királyok című képei.
A Badacsony hegy tetejére feljutva legközelebb a Kisfaludy-kilátót érintjük, majd a különleges természeti alakzatot, a Kőkaput és a Ranolder János veszprémi püspök által 1857-ben állíttatott Kőkeresztet.

A Badacsony botanikai-geologiai tanösvény található, amelyen végighaladva sok új Ismerettel gazdagodhat a turista.
Badacsonytomajon érdemes megtekinteni a háromhajós, kéttornyú bazalttemplomot, mely  1930-1932 között épült neoromán stílusban, figyelemreméltóan szép, festett üvegablakokkal.  Oltárképeit az itt élő festőművész, Udvardi Erzsébet készítette.
A Tájházban néprajzi, helytörténeti kiállítás tekinthető meg.

A Kisörsi-hegyen botanikai érdekességeket rejt a Folly Arborétum, ahol ritkaságokban gazdag fenyőgyűjtemény várja a látogatókat.

A látnivalók közül ajánljuk a Rodostó házat, mely II. Rákóczi fejedelem halálának 200. évfordulójára épült. A Bujdosók 379 lépcsője igazi kihívás a turistáknak, de ha eljutnak a tördemici kilátóig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek.