A Szent Valentinhoz kapcsolódó legendák meglehetősen homályosak, ugyanakkor a történetek egyértelműen egy szimpatikus, hősi és legfőképpen romantikus figuraként ábrázolják Valentint, így érthető, hogy a középkorban ő volt Anglia és Franciaország területén az egyik legnépszerűbb szent.

Valentint, a 175-ben született itáliai származású szerzetest, Umbria szeretett és tisztelt püspökeként emlegették, aki a római birodalom belső háborúskodásainak esett áldozatul. Mintegy 300 évvel később avatták szentté az egykori püspököt és azóta február 14.-e Szent Valentin napja.

De miért éppen ez a nap lett a szerelmesek ünnepe? -tehetnénk fel a kérdést, jogosan, hiszen az előbb leírtak nem adnak magyarázatot, nem tesznek említést erről. Ahhoz, hogy Valentin-napját magukénak mondhassák a szerelmesek, szükség volt egy kedves legendára: Valentin püspök a templom kertjében egyszer, véletlenül tanúja volt egy jegyespár veszekedésének. Ekkor leszakított egy rózsát és átnyújtotta a lánynak, mintegy békítőként. "Legyen ez a megbékélés rózsája" -mondta. A fiatalok egymásra néztek, elnevették magukat, és rövid idő múlva arra kérték a püspököt, adja össze őket, legyen örök hűségük tanúja.

Ma már Szent-Valentin napján nemcsak a püspökre emlékeznek, ez a nap a szerető szíveké.