A móri bankrablással összefüggésben az elmúlt napokban nyilvánosságra került információk komoly aggályokat vetnek fel a magyar igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban. A nyilatkozó szakmai vezetők és politikai vezetők sajnos ugyancsak nem segítik a tisztánlátást ebben a kérdésben. Némiképp hasonló a helyzet, mint tavaly október 23-án az akkor végrehajtott rendőri fellépés ügyében. A tárca államtitkára vizsgálatot sürget, majd ugyanő négy nappal később a vizsgálat szükségtelenségéről nyilatkozik. A rendőrségi vezetők is hol belső vizsgálatról, hol pedig belső szakmai elemzésekről beszélnek. Megint mások az új tények mentén zajló nyomozás érdekeire hivatkozva halogatnák a belső vizsgálatot, vagy éppen ellenkezőleg, sürgetik azt, hogy az elkövetett hibák mielőbb feltárhatók, megismerhetőek legyenek.

Az ügyészségről szóló törvény szerint az ügyészség általános hatáskörrel üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket, továbbá köteles megtenni a törvényben meghatározott intézkedéseket, ha a Magyar Köztársaság törvényeit bármilyen módon megsértik. Ha pedig egy konkrét ügyben már nyomozás folyik, akkor ugyancsak általános hatáskörrel lát el felügyeleti jogkört a nyomozás felett, azaz felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság az önállóan végzett nyomozást a törvény rendelkezéseit megtartva végezze.

A móri ügyben a rendőrség nyomozása annak idején fokozott ügyészi felügyelet mellett folyt. Nem vitatható, hogy óriási nyomás nehezedett a közvélemény és a média részéről az eljáró hatóságokra, ugyanakkor, ha sokan a rendőrség felelősségét vitatják, akkor legalább olyan mértékben szükséges lehet vizsgálni az ügyészség felelősségét is, akár a nyomozás során ellátott felügyelet, akár a vádemelés kapcsán.

Erre tekintettel is kérem, hogy szíveskedjék a legfőbb ügyész úr az alábbi kérdésemre választ adni: nem tartja-e szükségesnek, hogy az ügyészség a felelősség tisztázására vizsgálatot indítson, mert az első perctől fogva a nyomozás során fokozott ügyészi felügyelet mellett folyt ez a tevékenység?

Kovács Tamás legfőbb ügyész válasza:

Bízom abban, hogy a képviselő úr nem várja tőlem, hogy megítéljem az ön által említett szakmai vezetők és politikai vezetők megnyilatkozásait, amelyek a képviselő úr szerint nem segítik a tisztánlátást ebben a kérdésben. Ugyanakkor a képviselő úr az interpellációjában az ügyészséget érintően éppen a hallgatás tényét teszi kifogás tárgyává.

Nos, az ügyészség úgymond hallgatásának két oka van. Az egyik, hogy a Móron elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban az ügyészség két személlyel szemben vádat emelt, egyikőjük tekintetében jogerős ítélet született, a másik megvádolt személyé pedig jelenleg folyamatban van a Fővárosi Bíróság előtt. Márpedig a büntetőeljárásról szóló törvény 74/A. §-ának (1) bekezdése szerint a sajtó részére az ügyész csak a vádemelésig adhat felvilágosítást, és a törvény 74/B. §-ának (5) bekezdése szerint pedig más érdekelteknek a bírósági eljárás során csak az eljáró bíróság elnöke jogosult engedélyezni a szükséges felvilágosítás megadását.

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a postások sérelmére elkövetett bűncselekmények nyomozása során olyan adatok merültek fel, amelyek összefüggésbe hozhatóak a Móron megvalósított bűncselekményekkel. Az ügyészség hallgatásának másik okát azonban éppen az képezi, hogy ezeknek az adatoknak, illetve új bizonyítékoknak az elemzése és az ügyben korábban felmerült bizonyítékokkal való összevetése megkezdődött, ám a szükséges bizonyítási cselekmények foganatosítása jelenleg is folyamatban van. Ennek eredménye ez idő szerint még nem prognosztizálható.

Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a mégoly valószínűnek tűnő feltételezések is egyelőre csupán előfeltevések, és ezeket máris tényként kezelni elhamarkodott lenne. Ha azonban a jelenleg folyamatban levő nyomozás olyan eredményt hoz, hogy az újabb ügyben terheltként szereplő személyek valósították meg a móri bűncselekményt is, és ezt a megállapítást a bíróság jogerős ítéletével megerősíti, illetve ha a móri eseményekkel kapcsolatban elítélt személy perújítási eljárás alapján történő felmentésére, a másik terhelt tekintetében pedig felmentésre vagy az eljárás megszüntetésére kerül sor, természetesen intézkedni fogok a korábbi nyomozóhatósági, illetve ügyészségi eljárások szakszerűségének az elemzésére.

Az ügyészség tehát valójában nem hallgat, hanem bizonyos helyzetben törvényi tilalom folytán nem nyilatkozhat meg. Egyébként pedig csak akkor alakíthat ki és közölhet véleményt, ha megfelelő, megállapított tényekkel, adatokkal rendelkezik.

Herényi Károly nem fogadta el a választ:

A móri bankban 2002-ben elkövetett gyilkosságok ügye vitathatatlanul a magyar bűnüldözés-történetek eddigi legsúlyosabb bűncselekménye. Láthattuk akkor, hogy mind a rendőrségi, mind az ügyészi szervezet legmagasabb szinten, kiemelt ügyészi felügyelet mellett foglalkozott az ügy felderítésével. A több évig tartó nyomozás közel egymilliárd forintot emésztett fel. A hatályos törvények szerint az ügyész irányítja a nyomozást, ő dönti el, hogy a rendőrség által felkutatott és összegyűjtött tanúk, bizonyítékok súlya elegendő-e a vádemeléshez. A törvény értelmében az ügyésznek éppen az lenne a feladata, hogy megakadályozza a rendőrség hibáit, az ügyész ellenőrző szerepet lát el a nyomozás és a tárgyalási szakasz között.
Egy ennyire kiemelt ügyben elkövetett hiba vagy hibák sorozata fokozottan alkalmas arra, hogy aláássa az igazságszolgáltatás iránti közbizalmat, hiszen mire számíthatnak a jogkereső emberek vagy éppen a gyanúsítottak ennél enyhébb súlyú ügyben. Erre tekintettel tartottuk volna fontosnak vagy tartanánk fontosnak az ügyészi vizsgálat lefolytatását.
Miután erre konkrét választ nem kaptam, sajnos nem tudom elfogadni a válaszát.