Mozart-tól a csikótojásig - Csimpilimpit imádnivaló Figurának tartják
Másfél évtizede óvó- és tanító bácsiként, majd iskolaigazgatóként dolgoztam. Főállású előadóművészként zenés irodalmi műsoraimmal lépek föl óvodákban, iskolákban, művelődési házakban - vall önmagáról a már nevével is stílusos Figura Ede, aki egy ideje a Csimpilimpi gyermekszínjátszó-kör vezetője.
- Tulajdonképpen kit köszönthetek benned: vándorzenészt, daltulajdonost vagy zenebohócot?
- A kisebbek néha Csimpilimpi bácsinak szólítanak, de valójában pedagógusnak tartom magam, aki megzenésített versek segítségével neveli a gyerekeket.
- Mióta űzöd a mesterséged, s miből meríted hozzá az ihletet?
- Harminc éve foglalkozom zenével, tíz éve készítek irodalmi műsorokat. A jó zenét szivacsként szívom magamba, a kedvenceim közé tartozik többek közt Mozart, Bob Dylan, a Dire Straits, a Rolling Stones, a Beatles, az LGT, Cseh Tamás és J.J. Cale.
- Hosszú pályafutásod során melyek voltak a legnagyobb sikereid?
- Évente többszáz előadást tartok országszerte. Egyszer Pécsett ötszáz néző előtt léptem föl József Attila-műsorommal, aztán az Országos Dalostalálkozón a szólisták között első díjat szereztem, míg a Százszorszép Dalfesztiválon kétszer is első díjat nyertem. De az sokkal
kedvesebb volt számomra, mikor egy kisóvodás megszólított, s azt mondta: Szeretném, ha te lennél az apukám! vagy hogy: Holnap is gyere el hozzánk!
- Idestova egy évtizede gyerekeket tanítasz, szórakoztatsz a gitároddal. Honnan az erő, ami nap mint nap a gyerekek közé sodor?
- Alapvetően pedagógus vagyok, szeretem a gyerekeket. Szeretve szeretném őket szeretetre nevelni, s ezt leghatásosabban a megzenésített verses műsorok segítségével tudom megvalósítani. Utazó tanító bácsi-ként minden nap más iskolában, óvodában tartok vidám zenés iro-dalmi foglalkozást. És ami nagyon fontos: engem minden óra után meg-tapsolnak, vagyis azonnal élvez-hetem munkám gyümölcsét. Peda-gógus kollégáimnak is biztosan jól esne, ha a szülők és a diákok minden óra után megtapsolnák őket, az igazgató pedig gratulálna nekik a megtartott órához.
- Avass be a műhelytitkaidba! Milyen körülmények között születnek dalaid?
- Gitárral a kezemben olvasgatom a verseket, s amikor a fejemben született dallam találkozik a költő gondolataival, akkor kész a megzenésített vers. Ezután megmutatom a fiaimnak (8 és 16 évesek), majd a feleségemnek (több mint 18 éves), és ha tetszik nekik, csak akkor játszom el a közönség előtt.
- Tudom, hogy a Csimpilimpi hová mész?, a Liba áll a havazásban és a Petőfi-lemez után készül a negyedik albumod.
- A Sárkány című cd-m anyagának zenekari próbái folynak, a hangszerelésen és a stúdiómunkák előkészületein dolgozom. Az új korong anyagát teljes egészében magam írtam, az ősz folyamán fog megjelenni. Közben szponzorokat is keresek, akik a lemez megjelenését támogatnák.
- A koncertek mellett az utóbbi évben a drámapedagógiába is belekóstoltál. Mi volt a célod a Csimpilimpi színjátszókör megalakításával?
- A drámapedagógia szerintem az egyik leghatékonyabb gyermeknevelési forma, az önkifejezés és az önmegvalósítás egyik eszköze. Elősegíti a kreativitás, a teremtőkészség és az önálló rugalmas gondolkodás fejlődését.
- Szemtanúja voltam, hogy mennyire felszabadultak a próbák alatt a tanítványaid. Melyek azok a lépések, amiket már megtettek a közös munka során?
- Szeptembertől novemberig személyiségfejlesztő drámajátékok segítségével igyekszünk megismerni önmagunkat és egymást. Közben fejlődik a gyerekek együttérző-képessége, megtanulják, miként adjanak instrukciókat, hogyan fogadják el azokat. Részesülhetnek a közös alkotás örömében, érzékennyé válnak a művészetek iránt. Miután kialakult a kölcsönös bizalom, elkezdhetjük a színjátszópróbákat. Tavaly a Weöres Sándor Gyermekjátszó Találkozón Baranyában már arany fokozatot értünk el, és a nagyatádi regionális döntőn is szépen szerepeltünk.
- A napokban is gőzerővel próbáltok.
- Idén A rátóti csikótojás című magyar népmesével készülünk a megyei megmérettetésre, aminek nyilvános főpróbáját húsvét előtt tartottuk a Közösségek Házában.
- Fellépéseid során eljutottál a megye szinte valamennyi óvodájába, iskolájába. Mi a tapasztalatod, mennyire nehéz az alkotás örömét felismertetni gyerekekkel?
- Az egészséges gyermek kíváncsi, és érdeklődik a körülötte lévő világ iránt. A mi feladatunk, hogy értékes dolgokat mutassunk, tanítsunk neki. Ha izgalmas feladatok elé állítjuk, amelyekben sikerélményeket érhet el, szívesen végzi feladatait. Ezeket játszva fogja megoldani. És melyik gyerek nem szeret játszani?!
Kosár