Habitustól és főként pártállástól függően optimisták vagy pesszimisták vagyunk. A már bekövetkezett és a még várható megszorítások idején nem csípőből kell tüzelni, hanem okosan szót értve működőképes  stratégiákat kidolgozni, amelyekből akár jól is ki tudunk jönni. Hiszen láttuk, mit lehetett el(nem)érni utcai demonstrálásokkal, hőzöngéssel, székház- (és egyéb) rombolással, parlamenti kivonulgatásokkal és hasonlókkal. A felelős felnőtt ember másképp csinálja!

Az ünnepekre - aki tehette - a szükségesnél jóval többet vásárolt, sütött, főzött. A megunt bejglit, a felmelegítve jobb töltött káposztát lefagyasztotta, a felhalmozott gyümölcsökből kompótot főzött, ivólét préselt, a szikkadt kenyérből pirítóst vagy bundás kenyeret készített, ablaknyitogatás helyett alacsonyabbra állította a termosztátot. Két blúzzal nem indította be a víz- és áramfaló automata mosógépet, hanem megvárta, amíg megtelik. Pár nap elteltével, mikor a tartalékok már-már kifogytak, elindult szemrevételezni a kínálatot.
Komlón, mint bizonyára az ország más helyén, az előrelátó ugrásra készen várja a szezonvégi árleszállítást. (A Tescoban tegnap 70%-kal olcsóbban adták a pólókat...) Majd akkor újítja fel vagy bővíti  a csizma- stb. készletét. Aki jókor kel, igazán divatos darabokat is kifoghat. És most lesz (már van) értelme átlapozni az áruházak szórólapjait, pontosan megjegyezve, hol milyen akciós termékeket kínálnak kedvezőbb árakon. (A Pennyben szinte milndegyik kifogyott egy-két nap alatt!) A tulajdonosok is rá fognak jönni, hogy egyre több árut kell kínálniuk, mert a kis haszon sokkal gazdagítóbb, mint a raktárban elfekvő készlet... Vannak és lesznek hát újabb technikák, praktikák, akár hosszabb távra tervező stratégiák, amelyek megmozgatják az agyat, a drága buszjeggyel szemben ingyen járatják meg az elmacskásodott lábat és jótékony hatást gyakorolnak a közérzetünre,  meg a mindezek híján gyorsan laposodó pénztárcánkra.

Az idén a természet is kegyes hozzánk, hiszen nem kemény a tél!