Belépési ponthoz
Fejrész ki
 
Hírek
Híreink Kapcsolatok Impresszum
Adózás, helyi adók Államigazgatás Állatbarát Állattartás Balaton Befektetés Bemutatjuk Bér, jövedelem Beruházás Biztosítás Borturisztika, borturizmus Cégek, vállalkozások hírei Cégvilág Civil hírek Család Egészségügy / szociális intézmények Egyesület Egyházak Elektronikus ügyintézés Elemzések, tanulmányok Életmód Energiagazdálkodás Építési ügyek Érdekességek Események EU információk EU pályázatok Felhívás Fiatalok Foglalkoztatás Fogyasztóvédelem Gasztronómia Gazdasági hírek Gazdaságpolitika Gyermek és ifjúsági ügyek Gyermeknevelés Helyi önkormányzat Helyi rendeletek Helyi szolgáltatások Helytörténet Hőszolgáltatás Humán Idegenforgalmi információ Információ Informatika Informatika és távközlés Innen-onnan Innováció Interjú Internet / multimédia Irodalom Jegyzet Jótékonyság Kamarák Karácsonyi ünnepségek Karrier Katasztrófavédelem Képviselők Képviselők hírei Képviselőtestület képviselő-testület Kézilabda Kiállítások, konferenciák Kistérségek Kitüntetés Koncert Konferencia Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum Kosárlabda Könyvismertető Környezetvédelem Közbiztonság Közérdekű információk Közlekedés Közlekedési információk Közműépítés Közműépítés és szolgáltatás Köztársasági elnök Közvélemény Kulturális programok Labdarúgás Lelkisegély MSZP Munkaerő Munkavédelem Műszaki Tudományok Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzetiségi ügyek Népművészet Nyugdíjasoknak Oktatás Pályázatok Parlament Párthírek Pedagógia Polgári védelem Politika, közélet Portré Rally Regionális programok Rendezvény Rendőrségi hírek Sport / fittness / szabadidő Sportrendezvény Statisztika Szabadidő Szociális ügyek Szociálpolitika Társadalom Távközlés Technika Terrorizmus T-Kisebbségek Történelem Törvény, rendelet, szabályozás Tudományos hírek Tudósítás Turizmus TV, rádió Utazás Ünnepségek Vállalkozásfejlesztés Vallás Vélemények Vízszolgáltatás
Milyen meghalni?

                                                    

Akit anya szült, annak egyszer el kell mennie. De hogyan? De mikor? És meddig még...? Megannyi kérdés, de rájuk alig van felelet. Hiszen csak a másik emberét látjuk, hiszen csak az ő elvágyódásának, útra készülődésének, máskor pedig szívfájdító maradni akarásának lehetünk tanúi. A választ, az igazit nem tudjuk, nem tudhatjuk. A méltó halál, igen, azt mindannyian szeretnénk. Megbékélve, bízva valami másban, valami jobban, fogva még, de már végképp elengedve a másik kezét...

Sokszor, nagyon sokszor feltette nekem Kati az előbbi kérdéseket. Hol ezt, hol azt idéztem  felelvén neki, miközben láttam a rettegést a szemében... Pedig milyen melengető, milyen magabiztos volt éveken át a keze. Nagy fájdalmai, egyre kilátástalanabbnak látszó küzdelme idején egyre többször könyörgött, hogy nem bírja tovább, engedjem el. S a végén, amikor már iszonyúan lefogyott, elerőtlenedett, akkor mégis maradni szeretett volna egy kicsit még, köztünk, velünk. De nem lehetett.... Óh, Uram, miért nem lehetett?

És most Polcz Alain is követte, aki kisgyermekként részese volt annyi búcsúnak, annyi eltávozásnak. Aki tanult pszichológusként vizsgálta és megírta gyerekek, majd felnőttek halálélményét. Aki Asszonyként a fronton, feleségként a  magánéletben, tudósként, íróként a közéletben annyi tragédia ellenére mindvégig ember tudott maradni. Olvastam folyóiratokban publikált cikkeit, olvastam regényét, végighallgattam CD-n megjelent vallomását, tudok a hospice-szal kapcsolatos munkájáról. És végigcsodáltam a vele folytatott utolsó rádióriportot, amikor ilyesmit mondott: "Igen, mindent tudok a halálról, a méltósággal való elmenetelről. Magam mindent elrendeztem: félliteres üvegekben szűkebb hazám, Erdély pálinkája, mert nem sírniuk kell a maradóknak... De vajon megadatik-e majd nekem a végső órámon is a tiszta öntudat... és... és nem kell-e szégyenkeznem a fehérneműmön esett folt miatt?" Szerencsére, nem kellett!
Sokan gyászolják őt. Én leginkább azért, mert segített elsiratni a húgomat, az egyetlent a valaha volt családomból. Legyenek   áldottak mindkettőjük porai!