Komló zenei életének bemutatásához szorosan hozzátartoznak az 1972-től megrendezett gyermekkórus-találkozók. A nemzetközi fesztiválokon elért sikerek ébresztették a gondolatot Tóth Ferenc Liszt-díjas karnagyban, hogy Magyarországon Komló lehetne a helyszíne a hazai és külföldi gyermekkórusok találkozójának.

Az ötletet felkarolta az akkori városi vezetés, élén a kultúrapártoló Gallusz József tanácselnökkel, és az elképzelést a legfelsőbb szervek is támogatták. Döntés született arról, hogy az első fesztivált 1972. június 2-án és 3-án, szombat-vasárnap tartják, valamint hogy ezt követően kétévente kerüljön sor a rendezvény megtartására.
Így kezdődött meg tehát az első hazai gyermekkórus-találkozó Komlón. Segítették ezt a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet munkatársai, Várnai Ferenc vezető ének-zenei szakfelügyelő és Horváth Ferencné ének-zenei szakfelügyelő.  A találkozón részt vett Csehszlovákiából a litomericei, Jugoszláviából a sostanji, a Német Demokratikus Köztársaságból a weimari gyermekkórus. Magyarországot a komlóiak mellett a budapesti Hernád Utcai Ének-zene Tagozatú Általános Iskola, valamint a pécsi Mátyás Király Utcai Ének-zene Tagozatú Általános Iskola kórusa képviselte. A rendezők közt találjuk Komló Város Tanácsa mellett a Művelődésügyi Minisztériumot, a Kórusok Országos Tanácsát, a Baranya Megyei Tanácsot, a Baranya Megyei Úttörőelnökséget és a Komlói "Május 1." Művelődési Központot. A kétnapos programban a felsorolt kórusok mellett felléptek a város oktatási intézményeinek kórusai is szombat délután a Lenin téren (Városház tér). A nyitó ünnepségen az összkar Kodály Nagyszalontai köszöntő c. művét adta elő, vezényelt Tóth Ferenc, a zsűri előtti szereplésre pedig Pécsett a Liszt Ferenc Hangversenyteremben került sor. A bíráló bizottság - mely jeles szakemberekből állt - értékelte a kórusok szereplését és tanácsokkal látta el őket. Az általuk javasolt kórusmű került a záró gálaest műsorára. Első alkalommal rendezték meg az ország ének-zenei szakfelügyelőinek tanácskozását is, mely a későbbiekben gyakorlattá vált. Végül a záróhangversenyt - nem lévén még sportcsarnok, színház- és hangversenyterem - a városi pártbizottság nagytermében - ma a közgyűjtemények háza - tartották. Az eseményről beszámoltak a helyi, megyei újságok, a Pécsi Rádió és az országos szaklapok is. Jó kezdeményezésnek és színvonalas találkozónak ítélték  a komlói rendezvényt.
A második találkozóra 1974. június 7-9-ig került sor, a rendezvény háromnapos volt, 10 kórus szereplésével. A megnyitón a résztvevő kórusokat a Kodály Zoltán Ének-zene Tagozatú Általános Iskola Kicsinyek Kórusa köszöntötte. Ez a kedves, érzelmekre ható program azóta a megnyitókat színesíti.
1976-ban, a harmadik gyermekkórus találkozón avatták fel a fesztivál névadójának, Kodály Zoltánnak a mellszobrát, Fritz János szobrászművész munkáját.

Az alkotást a róla elnevezett általános iskola udvarában állították fel. Hagyományosan az ezt követő fesztiválok nyitó programjaként a szobor koszorúzására azóta mindig sor kerül.
Az 1978-ban született határozat szerint az ötödik találkozót nem 1980-ban rendezte meg a város, hanem 1981-ben. Ezt az indokolta, hogy így igazodott a rendezvény az országos nemzetközi kórusfesztiválokhoz.
1981-ben, Komló várossá nyilvánításának 30. évében, az ötödik találkozón 14 kórus vett részt, köztük 7 külföldi és a komlóiak mellett 6 hazai gyermekkórus.

Ekkor már a szakmai tanácskozásokkal négynaposra bővült a találkozó. A külföldi kórusok számára a hétvégi hivatalos programok után hétfőn, kedden, szerdán lehetőség nyílt Baranya, Pécs, Magyarország nevezetességeinek megismerésére, és rendszeressé váltak a balatoni kirándulások.  Ekkorra egyébként a Kicsinyek Kórusának vezetését a Pécsre távozó Gálfi Istvánnétól Galyasi Géza vette át.
1983-ban a hatodik kórustalálkozó hangversenyeinek központja az előző évben megnyílt Színház- és Hangversenyterem lett. A komlói Kodály Gyermekkórus Kicsinyek Kórusának vezetését Galyasi Géza karnagytól Makráné Kónya Melinda tanárnő vette át. A találkozón öt külföldi és öt hazai kórus vett részt.

Forrás: Komlói monográfia 2. Szerzők: Makráné Kónya Melinda és Páll Lajos.