"Szegény embert még az ág is húzza" - juthat eszébe az embernek a komlói Újtelep lakóinak történetét hallva. Az ikerházas, nyolc utcából álló bányászkolóniát még a múlt század elején építették - egy meredek domboldalra. Az 1910-es,20-as években - hogy a csúszást megakadályozzák, - az akkori technológiának megfelelően támfalakat építettek az utak mellé, melyek feladata nem csak az út megtámasztása volt, de az alattuk levő utca lakóházainak megvédése is. A támfalak derekasan teljesítették feladatukat évtizedeken át, aztán lassan elkezdődtek a gondok...
       Hol itt, hol ott mozdult meg a terméskőből épített fal - egyre több gondot okozva a városnak és persze az ott lakóknak is! Akiknek azonban akkor még nem ez volt a legnagyobb gondjuk, hisz éppen a lakótelep utcái alatt húzódott a Kossuth- és Zobák-bányát is kiszolgáló altáró, mely az ott folyó hatalmas csilleforgalom miatt keletkező rezgésekkel rendre károkat okozott a felette épült lakóházakban. Korábban a bánya nagyvonalúan ki is fizette a keletkezett károkat, ám a bányabezárást követően a tulajdonosok egyre nehezebben tudták érvényesíteni ilyen irányú igényeiket. Két éve  pedig egy szakértői vizsgálat azt állapította meg, hogy az utóbbi évek kárait nem is a bánya, hanem a sajátos domborzati és talajmechanikai viszonyok okoz(hat)ták. Így kerültek ismét képbe a támfalak - melyek természetesen a lakóházakhoz hasonlóan mozognak, repedeznek, pedig éppen előbbieknek kellene megóvni az utóbbiakat. Csakhogy amíg a saját házát mindenki igyekszik (akár a bányakáros támogatás nélkül, saját erőből) renbehozni, addig a támfalak esetében igen sajátságos a helyzet.
    Mint azt Szarka Elemértől, az önkormányzat városüzemeltetési bizottságának elnökétől megtudtam, az építmények , bár magánterületen állnak, de nincsenek magántulajdonban. Viszont kétségtelen tény, hogy az évek hosszú sora alatt a kőfalakat a csapadék, a jelentős hőmérsékletingadozások, a szivárgórendszer hiánya miatt felgyülemlő csapadékvíz erősen megrendítette, s bár történtek menet közben kisebb javítások, mára a helyzet olyan súlyossá vált, hogy csak a teljes felújítás segíthet! A kérdés csak az, ki fizesse a minimum 53,5 millióba kerülő megerősítések költségeit? Melyek  ráadásul - ha a egy másik technikát alkalmaznának - akár 105 millóra is rúghatnak, s ehhez jön még pluszként , mindkét változat esetén a vízelvezetés megldásához szükséges további 8 millió forint.
      A bizottság nemrégiben tárgyalta a témát és olyan előterjesztéssel élt a képviselőtestület felé, hogy  a felmerülő költségeket megosztva kell a problémát megoldani. Ez konkrétan azt jelentené, hogy  pályázati úton állami támogatást kell szerezni, melyhez a város is hozzátenné a maga önrészét, de be kell szállniuk a finanszírozásba az ingatlantulajdonosoknak is. A képviselőtestület  múlt heti ülésén úgy döntött, hogy a jövő évi költségvetés készítésekor meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a panelprogramhoz hasonlóan helyi pályázati rendszer kerüljön kialakításra az  újtelepi támfalak mielőbbi felújításának megvalósíthatósága érdekében.