Több mint tízezer ember dolgozott valaha a Mecseki Szénbányák különböző üzemeiben. A bányabezárást ugyan kormánydöntéssel kitolták néhány évvel, de 2000 januárjának végén így is lakat került az utolsó mélyművelésű szénbányára is a Mecsekben. Így néhány év alatt családok ezrei maradtak kereső nélkül, s az újbóli munkába állást nem csak a munkaerő-kereslet hiánya akadályozta, hanem az is, hogy a bányában töltött évek alatt az emberek nagy részének egészsége, kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de károsodott. Utánuk pedig – érthető módon – nem kapkodtak a munkáltatók. E helyzet javítását célozza a Komlói Rehabilitációs Központ létrehozása, melynek eddigi történetéről, eredményeiről és jövőbeli terveiről a komlói Városházán tartottak sajtótájékoztatót.

             A megjelenteket Fehér Zsolt, a Magyar Rehabilitációs Központ Egyesület elnöke köszöntötte, majd Páva Zoltán, Komló polgármestere, egyben a térség országgyűlési képviselője ismertette a Komlói Rehabilitációs Központ eddigi történetét. Mint említette, a város képviselő-testülete idén májusban döntött arról, hogy Komló vegyen részt a Humánerőforrás-fejlesztő Operatív Program által kiírt pályázaton, s arról is határozott, hogy siker esetén a korábban megüresedett Nagy László úti óvoda épületét ajánlja fel önrészként. Nos, a pályázat sikeres volt, ami 80 millió forintos támogatást jelent, s ehhez még hozzátette a maga 1, 5 millióját a Magyar Rehabilitációs Központ Egyesület, így a másfél éves program 86 millióból valósulhat meg. Hogy mit jelent mindez Komló és a térség számára? Nem kevesebbet, mint azt, – bár konkrét, aláírt szerződésük még nincs, de mégis biztosra vehető, - hogy még az idén Komlón tíz, Bodolyabéren és Magyarhertelenden 20-20 ember munkába állhat a Rehabit Komlplex Kft. Üzemeiben.

          Azt már a következő felszólalótól,(a 2. képen látható) Hegedűs Istvántól, a komlói Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökétől tudjuk, hogy a programban résztvevők közel 25 %-a cigány származású.  – Ez azért is tölt el minket nagy örömmel, mert most olyan emberek kapnak tanulási, elhelyezkedési lehetőséget, s ezzel végső soron az eddiginél jobb életkörülmények megteremtésére esélyt, akiknek erre eddig szinte reményük sem volt származásuk, képzetlenségük és csökkent munkaképességük miatt. Az pedig ugyancsak nagyon jó dolog, hogy a cigány nők is munkalehetőséghez jutnak, mert az ő helyzetük talán még reménytelenebb volt, mint férfi társaiké. És hadd mondjak még valamit: az elején még attól féltünk, hogy találunk-e 40-50 olyan cigány embert, aki tanulni, dolgozni akar. Ma büszke vagyok arra, hogy sokkal többen jelentkeztek, mint ahányan részt vehetnek ebben a projektben, ezért mi abban bízunk, hogy lesz még hasonló lehetőség és akkor tovább folytatódhat a most megkezdődött kedvező folyamat - értékelte a maga nemében páratlan programot az elnök.

        Fehér Zsolt arról tájékoztatott, hogy a Magyar Rehabilitációs Központ Egyesület hosszú távú célja a megváltozott munkaképességűek és más, munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok számára a munkavállalás lehetőségeinek javítása. Ezért aztán a szeptember elején indult effektív munka során több településen tartottak – nagy érdeklődéssel kísért – tájékoztatót a programról, majd a több mint 350 jelentkezőből a szakemberek kiválasztották azt a 200 embert, akikről látszott, érződött: tényleg motiváltak, akarnak dolgozni, tanulni…

       A már több mint két és fél hónapja tartó felkészítés eddigi tapasztalatairól Koharek András tréner azt mondja: - Számomra is nagy szakmai kihívás volt kétszáz olyan emberrel dolgozni, akik több mint egy éve kikerültek már a munka világából ráadásul képzettségüket, életkorukat tekintve is igen nagy a „szórás”. Ma már elmondhatom, hogy kellemesen csalódtam, mert a társaság rendkívül nyitott, együttműködő, aktív, s látszik rajtuk: ők mindent megtesznek azért, hogy munkához jussanak.

      Ez pedig – az egyesületi elnök - szerint biztosítottnak látszik. A Rehabit Kft. Üzemeiben még idén ötvenen munkába állhatnak, a többieknek pedig biztosított a képzés lehetősége. Mint (a 3. képen jobbról látható) Fehér Zsolt mondta, nem ők szabják meg, ki milyen OKJ-s képzésben vegyen részt, hanem mindenki maga választhat azok után, hogy tájékozódott, hol, milyen eséllyel tudna elhelyezkedni. De azért a projektnek az is része, hogy a Központ munkatársai jelentős számú potenciális munkaadóval, célszervezettel veszik fel a kapcsolatot. Nekik szintén tanácsadást, valamint folyamatos képzést biztosítanak, ezzel is elősegítve egyfajta szemléletváltást, ugyanakkor így javítva  a megváltozott munkaképességűek későbbi elhelyezkedésének esélyeit.

       A programnak van egy másik, ugyancsak vonzó része, ez pedig az, hogy a résztvevők mindegyike havi 6000 forintos étkezési utalványban részesül, azoknak pedig, akiknek a képzés, vagy a munkavállalás miatt utazniuk kell, költségtérítést fizetnek.