Adózás, helyi adók
Államigazgatás
Állatbarát
Állattartás
Balaton
Befektetés
Bemutatjuk
Bér, jövedelem
Beruházás
Biztosítás
Borturisztika, borturizmus
Cégek, vállalkozások hírei
Cégvilág
Civil hírek
Család
Egészségügy / szociális intézmények
Egyesület
Egyházak
Elektronikus ügyintézés
Elemzések, tanulmányok
Életmód
Energiagazdálkodás
Építési ügyek
Érdekességek
Események
EU információk
EU pályázatok
Felhívás
Fiatalok
Foglalkoztatás
Fogyasztóvédelem
Gasztronómia
Gazdasági hírek
Gazdaságpolitika
Gyermek és ifjúsági ügyek
Gyermeknevelés
Helyi önkormányzat
Helyi rendeletek
Helyi szolgáltatások
Helytörténet
Hőszolgáltatás
Humán
Idegenforgalmi információ
Információ
Informatika
Informatika és távközlés
Innen-onnan
Innováció
Interjú
Internet / multimédia
Irodalom
Jegyzet
Jótékonyság
Kamarák
Karácsonyi ünnepségek
Karrier
Katasztrófavédelem
Képviselők
Képviselők hírei
Képviselőtestület
képviselő-testület
Kézilabda
Kiállítások, konferenciák
Kistérségek
Kitüntetés
Koncert
Konferencia
Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum
Kosárlabda
Könyvismertető
Környezetvédelem
Közbiztonság
Közérdekű információk
Közlekedés
Közlekedési információk
Közműépítés
Közműépítés és szolgáltatás
Köztársasági elnök
Közvélemény
Kulturális programok
Labdarúgás
Lelkisegély
MSZP
Munkaerő
Munkavédelem
Műszaki Tudományok
Nemzeti Fejlesztési Terv
Nemzetiségi ügyek
Népművészet
Nyugdíjasoknak
Oktatás
Pályázatok
Parlament
Párthírek
Pedagógia
Polgári védelem
Politika, közélet
Portré
Rally
Regionális programok
Rendezvény
Rendőrségi hírek
Sport / fittness / szabadidő
Sportrendezvény
Statisztika
Szabadidő
Szociális ügyek
Szociálpolitika
Társadalom
Távközlés
Technika
Terrorizmus
T-Kisebbségek
Történelem
Törvény, rendelet, szabályozás
Tudományos hírek
Tudósítás
Turizmus
TV, rádió
Utazás
Ünnepségek
Vállalkozásfejlesztés
Vallás
Vélemények
Vízszolgáltatás
|
Kézfogások
A kézfogás ősi gesztus, a barátság jele, de annyit mindenképpen üzen, hogy "nem haragszom rád, nem vagyok az ellenséged". Kezet rázunk azzal, akivel szívesen találkozunk, akivel beszéd nélkül is egy nevezőn vagyunk. Vígan parolázunk, ha gratulálunk valakinek fia, lánya születésekor. A kezén kívül a hátát is meglapogatjuk annak, akinek a közreműködésével győzött a csapat. Melegen átöleljük és hosszan szorongatjuk a kezét annak, akivel valaha együtt koptattuk az iskolapadot, együtt katonáskodtunk, de már igen régen találkoztunk, és ugyanígy köszöntjük azt, aki tanulmányai végére tett sikeresen pontot, aki súlyos betegségből felépült, tartós külföldi munka után újra közöttünk van...
Ahogy történt ez a legutóbbi állami ünnepen átadott-átvett kitüntetések hangulatát, emelkedettségét példátlanul megzavarva. Ne beszéljünk most újra azokról, akiknek a felterjesztésével a köztársasági elnök vagy mások nem értettek egyet. (Megjegyzem, nekem se tetszett mindenki. Nem tudom azt sem, mi módon teremti újjá önmagát valaki időről időre, hogy túlságosan sokszor halljuk hasonló esetekben a nevét. Lenne persze még egy-két ellenvetésem ezeken túl is, de a magánvélemény mellőzendő!) Ne beszéljünk arról sem, aki nem kívánta átvenni a neki odaítélt elismerést, s ezt előre jelezte. Itt van viszont dr. Szabad György úr, sok-sok címe mellett nemzedékek tanára, aki maga is végigállt, végigkezelt jó pár kitüntetési ceremóniát a T. Ház egyik korábbi elnökeként. Vajon mit szólt volna hozzá, ha valaki a feléje nyújtott keze elől feltűnően ellép? Nem diszkréten, majdnem meg nem történtté, láthatatlanná téve a hibás mozdulatot, hanem tüntetve vele. Mióta (vélt) hősiesség a jó modor sárba tiprása? Aki ennyire unintelligens, aki ennyire tapintatlan, annak biztos, hogy át kell adni azt, amit úgy szorongatott a kezében, mint aki maga úgy hiszi, neki ez igenis jár, megjár...? Vajon a professzor úr jól alszik azóta? Nem bántja a lelkiismeret? Nem szégyelli magát nagyon-nagyon? Nem veszi észre, mintha kevesebben köszönnének neki? Kívánom, hogy így legyen - halvány jeleként a rosszallásnak, amelyet magatartásával, nem csak viselkedésével a jobb érzésűekből kiváltott!
Ha azonban - amit erősen kétlek -, azt akarta elérni Szabad György, amit Amerikában élő, extrém ügyeiről ismert színésznő honfitársunk, Gábor Zsazsa állít, miszerint mindegy, mit, csak beszéljenek róla - az ezúttal sikerült! |