Ahol megértették a többcélú kistérségi társulások megalakításának és működésének lényegét, ott már régóta működnek - kisebb-nagyobb döccenőktől eltekintve többnyire sikeresen - ezek a szervezetek, ám a lehetséges 166 kistérség közül utolsőként megalakult kiskunfélegyházi társulás lértejöttével vált csak teljessé a rendszer - a múlt hónap elején. A kistérségi reform első szakasza ezzel lezárult - bár "finomítások" még várhatók az év folyamán.

    Mint sokak előtt ismert, a többcélú kistérségi társulások - közmegelégedésre - működő rendszere a ma már más minisztériumot irányító, de akkor még önkormányzati és területfejlesztési miniszterként dolgozó dr.Lamperth Mónika (1.kép) kezdeményezésére jött létre. Az elmúlt időszak tapasztalataira alapozva a miniszter úgy fogalmazott: a kitérségi társulások rendszere a közigazgatási-önkormányzati reform alappillére lett, mely lehetővé teszi a közigazgatási rendszer mikroszintű fejlesztését. A többcélú társulások rendszere beváltotta a szakértők várakozásait és az önkormányzati érdekszövetségek is elismerően szóltak róla.

   Azok a települések, melyek többcélú kitérségi társulások tagjai, a rendszer létrejötte óta összesen több mint 76 milliárd forint  - a településeknek járó normatíván felüli - többlet-támogatásban részesültek. A dr. Lamperth Mónika vezette belügyi-, majd önkormányzati és területfejlesztési tárca a rendszer elindítása óta közel 60 milliárd forintnyi többlet-forrást fordított a kistérségi társulások normatív támogatására. Ebből az összegből oktatási, szociális és egészségügyi közszolgáltatások működtetése és fejlesztései valósulhattak meg. Az említett minisztérium további 2 milliárd forintot juttatott kistérségi iskola-  és közösségi (ú.n. falu-) buszokra, valamint sportpálya-építésre és -felújításra.

   Mindennek erdeményeként a szociális alapszolgáltatások területén jelentősen megnövekedett az intézményi társulások száma, egyre gyakoribbak a többcélú kistérségi társulások saját fenntartásában működő intézmények. dr. Orodán Sándor főosztályvezető számokkal is igazolta az eddig elmondottakat. Előadásából kiderült, hogy 2007-ben 1946 település részvételével 162 intézményi társulás működik az országban, emellett 37 intézményt, szolgálatot valamely többcélú kistérségi társulás tart fenn. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás már 1382 önkormányzat területén működik - 53 intézményi társulás keretében - 17 szolgálatot kistérségi többcélú társulások működtetnek. Ugyancsak a legfrisebb 2007-es adatok szerint a házi segítségnyújtás területén 27 szolgálatot működtetnek a kistérségi társulások, de országosan 91 intézményi társulás működik e témakörben - 968 önkormányzatnál.

   A 2006/2007-es tanévben országosan 612 mikrotársulás működik óvodafenntartási céllal, s 9 óvodát tartanak fenn a többcélú kistérségi társulások. Az általános iskolák alső tagozatainak közös fenntartására 2057 települést érintve 659, míg a felső tagozat esetében 2109 településen 666 mikrotársulás alakult, emellett 5 iskolát már maga a többcélú kistérségi társulás tart fenn. A 2007/2008-as tanévre - a kistérségi társulások által jelzett adatok alapján - tovább fog növekedni a közoktatási együttműködések száma, illetve több intézmény átvételét tervezik a többcélú kistérségi társulások közvetlen fenntartásába.

    Eddig már több mint 100 központi orvosi ügyeletet alakítottak ki, vagy fejlesztettek a társulások (épület-kialakításra, gép-műszer beszerzésre, mentőszolgálattal közös díszpécserszolgálat létrehozására, ügyeleti gépjárművek beszerzésére költötték a pályázati pénzt), s közel 140 iskola- és közösségi buszt vásároltak. Ugyancsak a társulásoknak köszönhető az a tény, hogy hazánkban már 1219 - nyilvános könyvtárral nem rendelkező - településen "könyvtári szolgáltató hely" működik. Megjegyzendő, hogy a társulások többsége bizonyos megyei feladatokat is átvállalt (pl.: logopédia).

    A területfejlesztési szempontból hátrányosnak minősülő 95 kistérség a különböző hazai forrásokból támogatott pályázatokon kedvezményekben, előnyökben részesült - a felzárkózás elősegítése érdekében. Ezen belül is a leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség 2006-ban és idén további közel 15 ezer milliárd forintnyi - a felzárkózásukat segítő - támogatáshoz jutott, illetve jut. Június végén megtartották azt a kistérségi konferenciát is, melyen összegezték az eddig történteket, megvitatták a további tennivalókat és napirendre került az is, hogy a kistérségek fejlesztési tervei hogyan illeszkedjenek a regionális fejlesztési elképzelésekhez.

   Azt már Varga Zsolt, a komlói kistérség többcélú önkormányzati társulásának munkaszervezeti vezetője (2.kép) mondta el a helyilapok.hu érdeklődésére, hogy náluk is igen kedvezőek a kistérségi együttműködés tapasztalatai és kézzel foghatóak az eredmények is. Ez a szervezet működteti a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatot, részt vesznek a Gondozási Központ fenntartása révén a házi segítségnyújtás, illetve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetésében, a kistérségi társulás sikeres pályázata révén valósulhatott meg Szászváron a 7 települést ellátó orvosi ügyeleti rendszer, eddig négy közösségi buszt vásároltak és augusztusban érkezik a társuláshoz az ötödik ilyen jármű, de működtetik a könyvtárbuszt is, melyet szintén pályázati pénzből vásároltak és tartanak fenn. Komló és környéke tehát olyan feladatokat tudott megoldani a többcélú kistérségi társulás segítségéve, melyekre a kistelepüléseknek saját költségvetésükből bizonyosan nem futotta volna.