Advent csöndje vesz körül, mindenki készülődik. Rendet tesz az udvaron, kitakarítja a lakást, ünneplőbe öltözteti a szívét és várakozik. Van, aki lélekben már az eljövendőt köszönti, a boldogságos kisded előtt hajt térdet, fejet. Más  ajándékot csomagol szeretteinek, megint más visszagondol hajdan volt  szép karácsonyokra, amikor még éltek  az annyira hiányzó holtak, s hosszan mereng azokon a  karácsonyokon, amikor  mindannyian együtt voltak...   Most pedig - kissé meglepődve, de nagyon örülve a meghívónak, elindul a  ligeti Művelődési Házba, ahol számítanak rá, ahol ezúttal őt várják, őt is várják.                                                         

Az MSZP komlói szervezete szép hagyományként azokra a tagokra, szimpatizánsokra, egyszerűbben szólva azokra az emberekre is gondol ilyentájt, akik a közigazgatási határon kívül laknak, de szívesen eltöltenek egy  kis időt a rájuk nyitókkal. Sütemény, üdítő az asztalon, hangulatos dekoráció, szívből jövő szép versek, karácsonyi történetek, dallamok a színpadon. A szereplők (civilben óvónő, áruházi pénztáros, üzemi dolgozó stb.) csinos ruhája, mosolya, átélt előadása nagy tapsot érdemel. A program végeztével  a beöltözött kiskrampusz és a Mikulás körbejár a nagy szeretettel összeállított kis csomagokkal. Mindenkinek jut, aki eljött (ezúttal az özvegyek), a betegség vagy más ok miatt otthon maradottaknak pedig házhoz viszi a fáradhatatlan szervező, László Ferenc. Ezen az estén egy rövid időre mindenki gyermekké lett, úgy örült. A jó szónak, a kedves műsornak, főként pedig annak, hogy  ő  fontos a legközelebbi hozzátartozókon kívül másoknak is.
A patronáló Czukor Lászlóné, mindenki Kati nénije, kedves szóval köszönti a megjelenteket. Bizton  ígéri,  hogy máskor is eljön, amikor képzeletbeli puttonyában  nem édesség lesz, hanem összegyűjtött és gondosan átválogatott ruhanemű. Itt mindenki tudja, hogy amit jó szívvel adnak, abból nem szégyen válogatni...