A minap drótpostán egy rövid, de annál fenyegetőbb üzenetet kaptam. Rajta - háttérben egy ugrásra készülő oroszlánnal - ennyi a szöveg, csupa nagybetűvel: MAGYAR GÁRDA AVATÁS 2008. MÁRCIUS 29. SZOMBAT 15 ÓRA HŐSÖK TERE.  Ha nem olyan a feladó, akinek jól ismerem a felfogását ezzel s mással kapcsolatban, bizony felháborodottan kitöröltem volna. Akkor azonban egyetértőleg a tárgyra pillantottam, ahol ez állt: "Meddig még??" (Előzőleg ő is ugyanezzel a subjekttel kapta...)

Nos, hogy is állunk, kérem szeretettel? Miközben folyik a jogállamiságát deklaráló Magyarországon egy bírósági ügy a fentnevezett, törékeny demokráciánkra nézvést kimondottan szégyenletes módon engedélyezett, mégis magabiztosan működő, félelemet, felháborodást keltő szervezet   esetleges betiltását elrendelendő, ahelyett annak botrányos körülmények között lezajlott-elhalasztott -  tárgyalása után íme él és virul. Van pénze (honnan, kitől?) egyenruhára, mások érzékenységét, jogait, maholnap fizikai valóját is sárba tipró csizmára,  van ideje (munka, tanulás vagy más értelmes és hasznos tevékenység helyett) vonulgatásra, demonstrációra, akcióra, újabb és újabb avatásokra, van keletje, van pártfogója (vállaltan és titkon összekacsintva vele), van..., de ez mindegy. Mindegy? Éppen, mert nem mindegy, mert nagyon nem mindegy, teszem fel magam is a jóérzésű többség nevében és érdekében sürgető választ követelve a kérdést: MEDDIG MÉG??