Adózás, helyi adók
Államigazgatás
Állatbarát
Állattartás
Balaton
Befektetés
Bemutatjuk
Bér, jövedelem
Beruházás
Biztosítás
Borturisztika, borturizmus
Cégek, vállalkozások hírei
Cégvilág
Civil hírek
Család
Egészségügy / szociális intézmények
Egyesület
Egyházak
Elektronikus ügyintézés
Elemzések, tanulmányok
Életmód
Energiagazdálkodás
Építési ügyek
Érdekességek
Események
EU információk
EU pályázatok
Felhívás
Fiatalok
Foglalkoztatás
Fogyasztóvédelem
Gasztronómia
Gazdasági hírek
Gazdaságpolitika
Gyermek és ifjúsági ügyek
Gyermeknevelés
Helyi önkormányzat
Helyi rendeletek
Helyi szolgáltatások
Helytörténet
Hőszolgáltatás
Humán
Idegenforgalmi információ
Információ
Informatika
Informatika és távközlés
Innen-onnan
Innováció
Interjú
Internet / multimédia
Irodalom
Jegyzet
Jótékonyság
Kamarák
Karácsonyi ünnepségek
Karrier
Katasztrófavédelem
Képviselők
Képviselők hírei
Képviselőtestület
képviselő-testület
Kézilabda
Kiállítások, konferenciák
Kistérségek
Kitüntetés
Koncert
Konferencia
Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum
Kosárlabda
Könyvismertető
Környezetvédelem
Közbiztonság
Közérdekű információk
Közlekedés
Közlekedési információk
Közműépítés
Közműépítés és szolgáltatás
Köztársasági elnök
Közvélemény
Kulturális programok
Labdarúgás
Lelkisegély
MSZP
Munkaerő
Munkavédelem
Műszaki Tudományok
Nemzeti Fejlesztési Terv
Nemzetiségi ügyek
Népművészet
Nyugdíjasoknak
Oktatás
Pályázatok
Parlament
Párthírek
Pedagógia
Polgári védelem
Politika, közélet
Portré
Rally
Regionális programok
Rendezvény
Rendőrségi hírek
Sport / fittness / szabadidő
Sportrendezvény
Statisztika
Szabadidő
Szociális ügyek
Szociálpolitika
Társadalom
Távközlés
Technika
Terrorizmus
T-Kisebbségek
Történelem
Törvény, rendelet, szabályozás
Tudományos hírek
Tudósítás
Turizmus
TV, rádió
Utazás
Ünnepségek
Vállalkozásfejlesztés
Vallás
Vélemények
Vízszolgáltatás
|
Egy mai mese - Komlón
Tündérmese, tanmese, csalimese, állatmese, reális mese - mind-mind kitalált kétpólusú történet, amelyben jók és rosszak állnak egymással szemben. S amelyben - több-kevesebb kanyar után - törvényszerűen az előbbiek győznek. Hogyan másképp lehetne a meseéhes gyermekek világra tátott szemét a legnagyobb elragadtatás közepette bevonni az együttgondolkodás misztériumába? Hogyan másképp lehetne velük elképzeltetni, megszerettetni és igenis! megteremtetni az igazságos világot? A nagyszerűt, ha nem is tökéleteset, de a hibáit legalább késve belátót és abból okulót? ... Sok a kérdés, túlságosan sok. Aki választ ad rájuk, az ismét Harnóczy Csabáné, Márta.
Pénteken volt az ősbemutatója a legújabb színpadra álmodott zenés játékának, a Bodé Bodék és Gubancos Gubancok címűnek. A történet summája annyi, hogy a bodégyerekek boldogságban, szeretetben élnek a nagyon-nagyon szeretni való Bölcsbodé (Korbuly István) tanácsait mindig meghallgató szépséges királynőjük (Pánczélné Bakó Zsanett) országában, ahol a bodémamák (Gelbné Szontág Melinda, Kristály Gabriella, Makra Judit, dr. Makráné Kónya Melinda) legyenek kékek, zöldek, pirosak vagy sárgák, igaz harmóniában teszik a dolgukat, ahol a rendre megmosolyogtatóan bokacsattogtatós bodékatonák (Gelb Miklós, dr. Fehér Attila, Fajcsi Ferenc) ügyelnek. Egyszer azonban különleges figurák jelennek meg köztük: maszatos, éhes, hajkefét-fésűt rég nem látott, a rezzenő falevéltől is rettegő, kényszerből füvet faló gubancgyerekek. Volt uralkodójuk, a küllemre ugyancsak mocskos, fésületlen, hajdani fénykorából szinte semmit meg nem őrző, groteszkül magamentegető, a következmények elől gyáván megfutamodni próbáló Főgubanc (Harka Jenő) is felbukkan, aki hajdan gazdag országát tönkretette, mert "jöttek hozzá emberek, sok pénzt kínáltak földért, erdőért", mindenért. Így vált korrupt nagyembere miatt földönfutóvá a nép, így vetődtek - a súgólyukból előbújva - idegen földre a gyerekek, őket keresve így szorult mások jóindulatára a kisfia helyett annak elveszített mackóját simogató Gubancmama (Bolemanné Hipp Ildikó) és vele együtt a szépen éneklő Gubancnő (Fehérné dr. Bárdos Alíz). Mikorra minden tisztázódik, a bodék hajlandók végleg befogadni a gubancokat, megosztani velük ételüket, italukat, lakásukat, akkor elhangzik a varázsszó: a haza. Menjünk haza, menjünk haza! - könyörögnek az aprók, haza, haza, döntenek a nagyok, s mikor a Főgubanc által elrejtett kincs végre előkerül, hogy jogos tulajdonosai az új élet biztosítékaként maguk rendelkezhessenek vele, akkor indulóként felhangzik a gubancok himnusza ... A több mint harminc óvodás és kisiskolás teljesen belakja a teret. Valamennyien otthonosan mozognak, szépen énekelnek, igazi testvérekké válnak kint a színen és bent a szívben is. A felnőttek részben a Súgólyuk Színház - a hazaiak számára egyre ismertebb és kedveltebb művészei, részben újabban hozzájuk csatlakozott pedagógusok, akik kis tanítványaikkal az új helyzetben is remekül érzik magukat. Elég csak az óvó-szerető gesztusukra utalni, máris valami melegség fut át az emberen. De van humor és irónia, bölcsesség és határozottság, ( szerzői szándék nélküli) aktualitás a jóság és a gonoszság mellett. Leginkább pedig - amint annak egy mesebirodalomban lennie kell, SZERETET, csupa nagybetűvel! Nem könnyű harmincvalahány gyereket irányítani, énekeltetni a színpadon úgy, hogy ne tűnjék drillnek a fegyelem, lélekölő kötelezettségnek a mindent feledtető játék, hogy egyszerinek lássék a sokszor gyakorolt gesztus, önkéntelenül kikívánkozónak a felhangzó dallam, lazának a fárasztó mozgás. (Nem volt könnyű a próbákon motiválni, ha kellett, etetni, itatni, javítgatni, dicsérni, meghallgatni, segíteni... őket.). Nem volt könnyű, de érdemes volt! Mártának, az író-rendezőnek és segítőinek, a zenéket összeállítónak, a hangfelvételeket készítőnek (Ferencz Gabriella, Szabó K. Gábor, Pomázi Attila), a mozgást betanítóknak (Zvara Attiláné, Tóth Kata), a jelmezért, a díszletért (Harnóczy Réka, Ihárosi Lászlóné), a sminkért (Haris Lajosné), a frizuráért (Hohn Tünde), a technikáért és egyebekért (Horváth Rita, Csokonai Istvánné, Buzásiné Wigand Erika, Haraszti Márk, Mühl Jenő) felelőknek.
|