Az erdészeti hatóság egy komoly tradícióval rendelkező, országos hatáskörű, tipikusan jogal-kalmazó államigazgatási szerv. Jelenlegi felállásában a 2007. év január 1-jén létrehozott Mező-gazdasági Szakigazgatási Hivatal részeként működik, mely a Földművelésügyi és Vidékfejleszté-si Minisztérium irányítása alatt áll. Az MGSZH feladatát Központja és területi szervei útján látja el. Az erdészeti igazgatás az MGSZH 12 igazgatóságának egyike, mely szervezet budapesti köz-pontból és tíz területi igazgatóságból áll.
    Feladatát, illetőleg hatáskörét alapvetően az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény, valamint a csatlakozó jogszabályok jelölik ki. Fő szabályként az erdő faállományának kitermelését az üzemtervi előírásokkal összhangban is csak az erdészeti hatóság engedélye alapján lehet végezni.

    Az erdőgazdaságok csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott, az erdőgazdálkodási tervben megszabott mennyiségű fát vághatják ki. Ráadásul az erdészeti társaságok az erdészeti hatóság ellenőrzése mellett más, szigorú ellenőrzésnek is megfelelhetnek saját, jól felfogott érdekük alapján. A Mecseki Erdészeti Zrt. például az ISO 14001-2004 szabvány szerinti Környezetköz-pontú Irányítási Rendszert (KIR) működtet, ráadásul az erdőgazdálkodást a FSC (Forest Stewardship Council) erdőtanúsítási rendszer elveinek megfelelően folytatja. Ez utóbbi egy nemzetközileg elismert szakmai rendszer - hangzott el a tájékoztatón, melyet azért hívtak össze, hogy eloszlassák azokat a félreértéseket és félremagyarázásokat, melyek az utóbbi időben több sajtóorgánumban is megjelentek.

     Mint megtudhattuk, a hazai erdőkben a fák növekedése révén évente mintegy 12 millió m3 faanyag képződik, a faki-termelés mennyisége pedig ennek alig több, mint a fele, 6,6 millió m3 , Az erdőterületek növe-kedését tehát globálisan nem veszélyeztetik az erőművek, hiszen az erdészeti társaságok egysze-rűen nem termelnek ki ennyi fát.
A fakitermelési lehetőségek kihasználtsága mellett az erdőterületek növekedése is meghatározó hazánkban, tehát a két mutató alapján kijelenthető, hogy Magyarország erdőállománya folyama-tosan gyarapodik.
     Szó esett az erdészeti társaságok ellenőrzéséről, szankcionálásáról is. A hatóság az erdőgazdál-kodást a közigazgatásban megszokott módon, hatósági ellenőrzés során kontrollálja. A vonat-kozó jogszabályokban előírt ellenőrzési kötelezettségeinken túl az ellenőrzések számát tovább növelik
- a lakossági bejelentések
- a társhatósági megkeresések
- a hatóság munkatársainak észrevételezései más hatósági ellenőrzés során
- erdőtervezői leírások, megfigyelések.
Amennyiben bármelyik erdészeti társaság megszegi a szabályokat, a hatóság erdőgazdálkodói és erdővédelmi bírságot róhat ki az 1996. évi LIV. törvény 102.-103.§ alapján.

           Mint a tájékoztató során többször is elhangzott, az erdészeti társaságok a környezetvédel-met kulcsfontosságúnak tartják. A Mecseki Erdészeti Zrt. például gazdálkodását 74%-ban vé-dett területen folytatja, melyben nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és Natura 2000 területek vannak. Természetvédelmi kezelője a Kelet-mecsek Tájvédelmi Körzet erdeinek a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal karöltve. Nyilvánvaló, hogy mindezt nem kaphatták volna feladatul, ha nem felelnének meg a természetvédelem magas szintű elvárásainak.
    További lényeges dolog - tudhattuk meg -  hogy az erdőgazdálkodás stratégiáját képező körzeti erdőtervek készítésében a természetvédelem, valamint a nemzeti park szakemberei A-tól Z-ig részt vesznek, tehát egy közös terv készül valamennyi érintett hatóság bevonásával. A körzeti terv megvalósítását vagy realizálását jelentő éves erdőgazdálkodási terv jóváhagyásánál ismételten közös döntés születik a természetvédelem szakembereivel. A végrehajtással, azaz a Mecseki Erdészeti Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban a természetvédelmi előírások betartása – kisebb súrlódásoktól eltekintve - komolyabb feszültséget eddig nem generált.

    A tájékoztatón részt vett és felszólalt Szőnyi János, a Mecseki Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettese is, aki elmondta: a PannonPwer Holdinggal kötött tíz éves szerződés értelmében 2004-től évi százezer tonna - más célra nem használható - tűzifát szállítanak a pécsi biomassza-erőműbe. A Mohácsi Farostlemezgyárnak is több fát ajánlottak fel, mint amennyit az át tud venni. Egyébiránt pedig a gyengébb minőségű fából még vannak tartalékok a Mecsek erdeiben.