Ahhoz  hogy a zsidó Jánosi Engel Adolf tettei ebből az aspektusból (is) megítélhetők legyenek, meg  kell ismerni a judaizmus néhány alapvető vonását. Ez  a vallás nem dogmatikus hittételeken alapul, mint a keresztény hit, hanem mint az etikai igazság őre, letéteményese,  elválaszthatatlan magától a zsidóságtól. E nép egyetlen istene, a világegyetem teremtője, a gonoszság elítélője, a jog és igazság megalkotója, közel van az emberhez. Abszolút lényként, csupán szellemként, fizikai tulajdonságok nélkül jelenik meg a hívő lelkében (ez a magyarázata annak, hogy a zsidó templomokban nem ábrázolhatnak képet, faragott szobrot róla). Mivel a teremtés az emberben jut a csúcsra (benne kulminál), az szükség esetén szabadon képes választani a jó és rossz között. Élete során mindvégig igyekszik megtartani a  törvényeket, szokásokat, vagyis belső istenfélelme jegyében próbál igazságos és könyörületes lenni, morális tökéletességre, jóságra törekedni, a szűkölködőket, árvákat, özvegyeket és másokat lelkiismeretesen segíteni, gyámolítani. A judaizmus a szelíd öröm vallásaként magában foglalja a természetben való gyönyörködést, a családi élet, az apák és hagyományok tiszteletét,  a hűséget, az őszinteséget.  Elvárja és szentesíti a haladásba vetett hitet, az érte való  erőfeszítést, az ember erkölcsi tökéletesedését, az országhoz való lojalitást, az elhivatottságot, a kultúra fejlődésének szolgálatát. Megköveteli a testi-lelki tisztaságot, nem tűri sem a gyalázatos beszédet, sem a gonosz tetteket. Kiemelten fontosnak tartja, hogy az igaz zsidó másokat  ne külső jegyei, hanem belső értékei, szándékai, megnyilvánulásai, mindenekfelett pedig cselekedetei alapján ítéljen meg.    

Miként őrzi az utókor Engel Adolf emlékét? Utánanéztem és hol örömmel, hol szomorúan konstatáltam az eredményt. A teljesség igénye és szubjektív véleményezés nélkül közreadom a listát. A Pallas és a Révai Nagy Lexikon, az újabbak közül az Életrajzi Lexikon közli a legfontosabb adatait. Nem találtam viszont rá vonatkozó szócikket sem az Új Magyar, sem a Magyar Nagylexikonban (az utóbbiban szereplő 7 Engel között nem jutott számára hely!). Ezzel ellentétben sokat elárul  róla és József fiáról az 1929-ben, majd 2000-ben változatlan formában újra megjelent Magyar Zsidó  Lexikon. A Honismeret című folyóirat egyik száma mint utcanév adóról(!) emlékezik meg. Marschalkó Lajos Országhódítók című munkája 3. kötetében a Faipar cím alatt méltatja tevékenységét. Az internetnek köszönhetően találkozunk vele a Hitközségi hivatalnokokat felsoroló részben, illetve a Wikipédiában található egy "Lista a 19. században (1789-1918) szerepet játszó magyarországi zsidókról", köztük Jánosi Engel Adolfról.  Napjainkban többen továbbkutatják a család történetét. A Pannonia Könyvek egyik újabb tervezett kötete, Dénes Zsófia 800 oldalas regényének rövidített változata lesz. Reméljük, mielőbb megvalósul!