Ki mit tud – és ki mit tesz

Jeles eseményre készül városunk cigány kisebbségi önkormányzata: november 19-én 10 órától a művelődési központban negyedszer rendezi meg a kistérségi roma ifjúsági Ki mit tud döntőjét. Ez adott alkalmat arra, hogy beszélgessünk Balogh Gyulával, az önkormányzat elnökével és Kubatov Jánossal, a testület tagjával.
A Ki mit tud meghívója sem csak arról tájékoztat, hogy milyen művészeti ágakban mutatkoznak be a versenyzők, hanem azt is elmondja az olvasónak, hogy kik  támogatják a kezdeményezést. Gödöllő és Tura után vállalkozások és intézmények, sőt egy civil szervezet neve is feltűnik a listán, alátámasztva az önkormányzati elnök szavait: városunk segíti a cigányság felemelkedéséért folytatott erőfeszítéseit. Számos példát sorolhatunk fel erre, az oktatás, a szakképzés és a művelődés területéről.
Balogh Gyula 1998 óta tölti be választott tisztségét. A cigány kisebbségi önkormányzat eredményei az ő munkáját is fémjelzik, de az elismerést inkább másokra hárítja, név szerint például Halász Levente kisebbségi tanácsnokra, Lengyel Jánosra, a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatójára, a gödöllői kirendeltséget vezető Széplaki Istvánnéra, Bada Márta festőművészre vagy éppen Kubatov Jánosra, aki gyermekeknek is vezet foglalkozásokat, s hallani már, hogy a közelgő Mikuláskor is lesz dolga.
Érthető, hogy rosszul esett Balogh Gyulának az egyik lapban megjelent cikk, amely miközben azt próbálta bemutatni, hogy miként változott 15 év alatt a cigányság helyzete Gödöllőn, őt mindössze egy 1991-ben írt levelének részletével idézték, amelyben szóvá tette, hogy a gödöllői cigányságnak nincs lehetősége kulturális tevékenységre.
Hogyhogy nem, éppen a Balogh Gyula nevével fémjelzett időszakban alakultak ki a gödöllői cigányság művelődésének új keretei. Kubatov Jánossal együtt mondja, hogy például minden évben megrendezték a cigánybált, amely jelentőségében és látogatottságában túlnő a város határain. Legutóbb is voltak vendégeik a környező településekről, de Hollandiából és Franciaországból úgyszintén. Megtisztelték rendezvényüket főorvosok és ápolók a hatvani és a kistarcsai kórházból. S megérkezett körükbe Gémesi György polgármester.
Csak azért említettük elsőként a bált, mert azzal kezdődik az év. Legalább ilyen fontos az iskolai tanulmányok szorgalmazása egész addig, amíg szakmát kapnak a kezükbe a cigány fiatalok és felnőttek. A kisebbségi önkormányzat támogatást nyújtott a Damjanich, a Petőfi, a Montágh iskoláknak, a Chopin Zeneiskolának, Tisza utcai és a János utcai óvodának, a Forrás Szociális Szolgálatnak és a Tessedik Sámuel Anyaotthonnak. A Damjanich iskolában tíz olyan számítógép áll gyerekek és felnőttek rendelkezésére, amelyet a kisebbségi önkormányzat részvételével nyertek pályázaton.
A közismereti tárgyak tanulása, szakmák elsajátítása mellett a művészeti tevékenységre is lehetőséget teremtett a kisebbségi önkormányzat. Folyamatosan működik a Bada Márta vezette festőszakkör, amelynek alkotásaiból rendszeresen kiállítást rendeznek a művelődési központban. Mellettük létezik egy 15 tagú cigányzenekar, a rajkózenekar és a Holdfény zenekar. Népszerű a Berki Tünde vezetésével zajló gyógytorna is, amelyen bárkit szívesen látnak.
Jelenleg az új városi kapitány kezdeményezésére együttműködési megállapodást készítenek elő a rendőrséggel. Balogh Gyula reméli, ennek eredményeképpen is többen jelentkeznek majd a cigány fiatalok közül rendőri pályára. A tervek között szerepel egy gödöllői kisebbségi alapítvány, valamint egy roma táncszínház létrehozása, amely, ha megalakul, biztosan fellép majd az Alsóparkban hagyományos május elsejei kistérségi cigány fesztiválon. Ezeknek az ünnepségeknek a majálisok forgatagában 3-4 ezer látogatója is akad, alátámasztva azt a vélekedést, hogy Gödöllőn békében élnek a többséget és a kisebbséget alkotó emberek.
Összegezve munkájuk eredményét Balogh Gyula elmondta, közreműködésükkel 70-en tanultak parkkogondozó, abc-eladó, hideg-meleg burkoló vagy szakács szakmát, 30 fő pedig befejezte a 8. osztályt. Hatéves korától hat gyerek tanult zenélni a kisebbségi önkormányzat irodájában, ők már felvételt nyertek zeneművészeti iskolákba. Körülbelül 80-100 fiatal szerzett számítógépkezelői alapismereket. Az önkormányzat a jövőben is várja a segítő kezeket, számít a polgármesteri hivatal, a városi iskolák és minden olyan intézmény támogatására, amely szívügyének tekinti a kisebbség felzárkózását.