- Milyen új tények váltak ismerté, hogy újra napirendre került a régi községháza ügye vagy ez csak egyéni elhatározás, ötlet? – kérdeztük Körösfői Lászlót.
- A Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány képviseletében fordultam a műemlékké nyilvánítás kérelmével a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz. Kezdeményezésem alapja a városi képviselő-testület által nyáron tárgyalt közművelődési koncepciótervezet, amely kimondja, hogy a művésztelep-hagyaték megfelelő raktározásához és méltó bemutatásához fejlesztés szükséges, és a következő években meg kell találni a bővítés lehetőségeit, például a községháza felújítása után. Az a célom, hogy oda, méltó helyre kerüljön a folyton bővülő hagyaték. Ha pedig műemlékké nyilvánítanák a községházát, sokkal nagyobb források nyílnának meg európai uniós pályázatokon, mert azokon előnyt élvez, ha egy épület műemlék.
- Hol itt a probléma? Hiszen a dokumentumok azt mutatják, a képviselő-testület, amikor a községháza sorsáról döntött, mindazt az állag- és értékőrzést vállalta, amit most - mintha nem így lenne -, újból követelményként határoz meg a műemlékké nyilvánítási igénye. Ezt egyszer már megbeszélték. Mi indokolja a védetté nyilvánítást, mi van veszélyben, mi ennek a valóságos magyarázata.
- Én csak azt mondom, hogy a védetté nyilvánítás nagyobb lehetőséget nyújt pályázati pénzek megszerzésére. Lehet, hogy az időbe telik, amíg ez a folyamat lezajlik, amíg megállapítják, hogy a községháza műemlékké nyilvánítható-e vagy sem, nem vagyok szakember, de az a néhány hónap haladék bőven megéri azokért a lehetőségekért, amiket pluszban nyerünk.
A város közművelődési koncepciója, amire utalt, egy elgondolás, tervezet. Viszont a községháza felújítására befektető jelentkezett, amelynek javaslatát bizottságok, testületek tárgyalták, a döntést választott testület hozta. Az önkormányzat szerződést kötött a vállalkozással. Vagyis minden lépés törvény és jog szerint történt. Ön a döntés után több hónappal tette meg a kezdeményezést, amely így kicsit öncélúnak tűnik.
- Nem a döntést akarjuk megmásítani. Szó sincs arról, hogy nem akarjuk megvalósítani a szállodát, s a hozzá kapcsolódó létesítményeket. A védetté nyilvánítás folyamatával a kivitelezés időben csúszni fog, de hát hány olyan terv volt már, ami hónapokat, néha éveket csúszott. Én úgy gondolom, hogy a csúszás kisebb hátrányt jelent, mint az az előny, hogy pályázati pénzt lehet rá szerezni. Így mentette meg az alapítvány a Nagy Sándor házat is, amire több mint 25 milliót kaptunk pályázati úton.
- Igen ám, de a községháza nagyobb tétel, milliárdos nagyságrend.
- Annál inkább szükség lenne EU-s pályázati pénzt nyerni rá.
- Mi az esély arra, hogy e pénzt meg is lehet szerezni?
- Ha nem pályázunk, akkor semmi, ha viszont műemlékké nyilvánítják a községházát, akkor a lehetőség megvan, persze további lobbizásra lesz szükség.
- Ezzel szemben most van befektető, s elfogadott pénzügyi konstrukció.
- Szerintem így is végrehajtható a felújítás. Igen, csúszást szenvedhet néhány hónapig. A mérleg egyik serpenyőjében ez van. A másikban pedig az, hogy ha műemlék lesz, akkor hozzájuthat a város támogatásokhoz, s ezzel a város majdani kiadásait csökkenti, illetve az így megtakarított pénzt fel lehet használni más kiadásra.
- Képviselő úr miért csak most tájékoztatta a képviselő-testületet a beadványáról?
- Amikor a KÖH-höz benyújtottam a műemlékké nyilvánítási javaslatomat, a legközelebbi testületi ülésen tájékoztattam a képviselőket a beadvány tartalmáról és a műemlékké nyilvánítás lehetséges előnyeiről.

folytatjuk

Községháza: eső után barikád 1.

Községháza: eső után barikád 2.