Bemutatjuk
Beruházás
Civil hírek
Egészségügy / szociális intézmények
Életmód
Építési ügyek
Események
EU pályázatok
Felhívás
Felmérések
Gyermek és ifjúsági ügyek
Helyi önkormányzat
Helyi rendeletek
Helyi szolgáltatások
Hőszolgáltatás
Információ
Innen-onnan
Interjú
Intézményfenntartás
Jegyzet
Jótékonyság
Képviselőtestület
képviselő-testület
Környezetvédelem
Közérdekű információk
Kulturális programok
Labdarúgás
Nemzetiségi ügyek
Pályázatok
Politika, közélet
Portré
Rendezvény
Rendőrségi hírek
Sport / fittness / szabadidő
Sportrendezvény
Szociális ügyek
|
Gödöllő városa megyei éllovas
Töretlen a fejlődés
Lapunk egyik korábbi számában olvashatták, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2005. évre vonatkozó összeállításában Gödöllő igen előkelő helyet foglal el abban rangsorban, összehasonlításban, amelyben Magyarország településeinek fejlettségét elemezték ki. Ebből kiderült, hogy a 30-50 ezer lakosú városok rangsorát Gödöllő vezeti! A KSH emellett elkészítette Pest megye városainak 2005-re vonatkozó rangsorát is, s Gödöllőnek ebben az összevetésben sincs szégyellni valója – sőt! Az 1990-es évektől 2005-ig városunk jelentős fejlődésen ment keresztül, szinte egyedülálló módon, csak kevés Pest megyei város tud felmutatni hasonló felvirágzást. Szeretnénk bemutatni Gödöllőt a számok tükrében, kicsit betekintést engedve a száraz adatok mögé. Az elmúlt évszázadban, s azt megelőzően is a városi cím igazi rangot jelentett Magyarországon. Érdekesség, hogy Pest megyében 1966-ig csak négy város volt: Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác. Gödöllő 1966. január 1-jével, pontosan negyven évvel ezelőtt kapta meg a városi rangot, ami – sokak szerint – már régóta megillette volna. A hetvenes években három településsel bővült a városok sora: Százhalombatta (1970-ben kapott városi rangot) Dunakeszi (1977) és Érd (1978). A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején robbanásszerű folyamat indult meg, ami oda vezetett, hogy 2005 végén már kereken 40 város volt Pest megyében; ezek közül Pécel (1996) és Kistarcsa (2005) tartozik Gödöllő vonzáskörzetéhez. Pest megyében 2005 elején 636 ezer fő élt, az 1990. évihez hasonlítva a megyei városokban a vidéki városokra jellemzőtől eltérő folyamat ment és megy végbe, hiszen a városlakók száma 18 százalékkal nőtt, miközben a más vidéki városok népessége 1,2 százalékkal csökkent. A folyamat jól ismert: a kilencvenes évek elejétől a Budapestről kiköltözők előszeretettel választották az agglomerációban lévő, sokkal kellemesebb életet nyújtó kisvárosokat lakóhelyül. A megye legnépesebb városa Érd (több mint 60 ezer lakos), a legkisebb lélekszámú pedig Visegrád (1700 lakos). Gödöllő a maga 31 876 lakosával (2005. január 1-jei állás szerint) negyedik ebben a rangsorban. Pest megye városainak átlagos népessége 17 700 fő, mintegy 5000-rel több a vidéki városok átlagánál. Gödöllő városa azonban nem csak a lélekszámát tekintve tartozik a legjobbak közé! Fejlődésének dinamikáját mi sem mutatja jobban, mint az infrastruktúra rohamos fejlődése. Szép példa a csatornázottság helyzete, amely mára 100 százalékos, s csak az nincs rákötve a hálózatra, aki nem akar. A sok száz milliós beruházás szinte folyamatosan haladt, bár a szocialista ellenzék folyamatosan hátráltatta a munka menetét hangsúlyozván az utak rossz állapotát. Nos, azóta kiderült, jól döntött a városvezetés, amikor az új utak építését a csatornahálózat kiépítése után kezdte meg. Az elmúlt több mint két évben sorra adják át a lakosságnak a felújított, illetve megépített szilárd burkolatú utakat. Érdekes a megye legnépesebb városának helyzete: Érden a háztartásoknak mindössze 21,3 százaléka van rákötve a csatornahálózatra. Nálunk ez az arány 63,1 százalék. A lakosságra vonatkozóan számos érdekességet árul el az iskolai végzettség is. A megye városaiban 41 százalék a legalább középiskolai végzettséggel, 14 százalék pedig az egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Gödöllő a megyében a harmadik helyen található a minimum érettségivel rendelkezők listáján. Gödöllő mellett további három városban, Budaörsön, Budakeszin és Szentendrén kiemelkedően magas a diplomások aránya. Ebben a tekintetben 13,5 százalék a megyei átlag, míg az említett négy városban 24-29 százalék között mozog ez az arány. Mi itt a negyedik helyen állunk. De meg kell említenünk, hogy Gödöllőn 6 középiskola működik, ennél több csak Vácon (10) és Szentendrén (8). Az általános iskolák rangsorában városunk a harmadik az itt található 8-cal; Vácon 11, Érden 10 működik. Nem véletlen tehát, hogy városunk a munkahelyek tekintetében is éllovas. Az agglomerációra jellemző Budapestre „vándorlás” egyre kevésbé mondható el a gödöllőiekről. A tendencia ugyanis a visszájára fordult – ide járnak egyre többen munkát, megélhetést és otthont keresni. A helyben foglalkoztatottak száma csaknem eléri a 16 ezret (!), e tekintetben csak Vác került elébünk 18 ezerrel. Más településekről több mint 8 ezren járnak ide dolgozni, amivel ebben a rangsorban Budaörs (9668) mögött a másodikak vagyunk. Pest megye városainak lakossága (2005. január 1-jei állapot): A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya szerinti rangsor: Egyetemi/főiskolai végzettség szerinti rangsor: Középiskolai végzettség szerinti rangsor: A helyben foglalkoztatottság szerinti sangsor: A lakóhelyükön dolgozók száma szerinti rangsor: A más településről bejáró dolgozók száma szerinti rangsor (zárójelben a bejárók aránya a helyben foglalkoztatottakhoz képest, illetve az abban a rangsorban elfoglalt helyezés): |