Javult a gödöllői cigányok helyzete

Eseménydús hetek elé néz a Gödöllői Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Készülnek a cigánybálra, Gödöllő várossá válásának 40. évfordulója megünneplésére, oktatási programot indítanak, és még sokáig sorolhatnánk a következő időszak programjait, amelyekről Balogh Gyulával, a Gödöllői Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével beszélgettünk.
- Az idén kilencedik alkalommal rendezik meg a cigánybált, amellyel egyúttal a március 11-én megrendezett testvérvárosi konferencia programjába is bekapcsolódnak.
- Úgy gondoltuk, ha már a konferencia is ezen a napon lesz, kapcsoljuk össze a két rendezvényt, és meginvitáltuk a résztvevőket az esti rendezvényünkre. Nem ez az első alkalom, hogy külföldi vendégeink lesznek, hiszen minden alkalommal, érkeznek hozzánk más országokból is. Voltak már holland, német, amerikai, francia vendégeink is.
- A testvérvárosokkal egyébként milyen kapcsolatot ápol a cigány kisebbségi önkormányzat?
- Az elmúlt nyolc esztendőben igyekeztünk minden programba bekapcsolódni, amelyet Gödöllő városa a testvérvárosokkal közösen szervezett. Kölcsönösek a kezdeményezéseink egymás kultúrájának megismerésére. Testvértelepüléseinken  is élnek cigány közösségek, törekszünk arra, hogy felvegyük velük a kapcsolatot.
- A cigánybál egyébként is nagyszabású társadalmi rendezvénnyé nőtte is magát az elmúlt évek alatt…
- Ez a rendezvény lehetőséget ad nem csak a kikapcsolódásra, hanem értékeink felmutatására is. Minden esztendőben Magyarország legjobb cigány zenészei vesznek részt a báli programon, amelyet egyre nagyobb számban tisztelnek meg jelenlétükkel a gödöllői város- és intézményvezetők, a térség polgármesterei, a hatvani és a kistarcsai kórház vezető orvosai és a helyi vállalkozók, akik nagytöbbségben támogatják is a rendezvényt.
- Ne ragadjunk le a bálnál, hiszen a hétköznapokban jóval keményebb munkát végeznek…
- Megragadunk minden lehetőséget, hogy javítsuk a városunkban élő cigányok helyzetét. Ennek elsődleges feltétele, hogy részt vegyenek azokon az oktatási programokon, amelyeken szakképesítést, és sok esetben állást is szerezhetnek. Az elmúlt időszakban közel 100 fő végzett tanfolyamainkon, közel nyolcvan százalékuknak sikerült a munkába állás. Jelentős előrelépést tettünk annak terén is, hogy azok a cigány származású gyerekek, akik kimaradtak az iskolából, befejezzék a nyolc általánost. Többen tanultak ABC eladónak, kőművesnek, burkolónak, 100 fő végzett számítógép kezelői tanfolyamos, akik közül 36 középfokú, 6 felsőfokú vizsgát tett.
-  A fiatalok körében mekkora az igény a tanfolyamok iránt?
- Nagy lelkesedéssel vesznek részt a tanulásban. Lengyel Jánossal, a Pest megyei munkaügyi Központ vezetőjével egy olyan kétéves programot dolgoztunk ki, amelynek keretében a diákok a tanulási időszak alatt minimálbért kapnak, ami jelentősen megkönnyíti a résztvevők családjának helyzetét. Sok esetben ugyanis anyagi okai vannak, hogy a fiatalok nem tanulnak tovább. Most is várjuk egy induló tanfolyamra a fiatalok jelentkezését, de már most is zajlik egy képzés, egy három hónapos tanfolyam, amelynek a cigány kisebbségi önkormányzat irodája ad helyet.
- A továbbképzés mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséges cigány fiatalok felkutatására, támogatására.
- Évek óta nagy sikerrel működik rajzszakkörünk, Bada Márta vezetésével. Az itt készült alkotásokból évente rendezünk kiállítást, és hetente többször is tartunk zenei képzést irodánkban. Azok a fiatalok akik ide jártak, már valamennyien konzervatóriumi növendékek. Most is várjuk a zenét tanulni vágyó fiatalokat! Nem említettem, még két óriási sikerű rendezvényünket, amelyek évek óta megmozgatják a cigány fiatalokat. Az egyik a Cigány Ki Mit Tud, amelynek a Petőfi Sándor Művelődési Központ ad helyet, és a május elsejei programunkat, az Alsóparkban. Mindkét rendezvény közel 200 embert mozgatott meg. Ebből is látszik nagy az igény a fiatalok körében, hogy bemutassák tudásukat, és megmérettessenek. Ehhez azonban az kell, hogy meg tudjuk találni velük a közös hangot. Kubatov János személyében megtaláltuk azt az embert, akit a fiatalok elfogadnak, s aki jó tud velük együttműködni. A kínálatot szeretnénk tovább bővíteni, a célunk, hogy megkezdje működését egy színjátszó csoport. Már többen is jelezték, hogy szívesen részt vennének egy ilyen munkában, de még várunk jelentkezőket. 
- Ha visszatekintünk, hogy változott a gödöllői cigányok helyzete az elmúlt években?
- Azt hiszem egyre jobban látszik annak a fáradtságos munkának az eredménye, amit folytattunk. Lehetőséget tudtunk és tudunk adni azoknak, akik szeretnének tanulni, dolgozni. Összességében elmondhatom, mindent megtettünk és megteszünk azért, hogy javítsuk a városunkban élő cigányok helyzetét. Úgy fogalmaznék, most érik be annak a fának a gyümölcse, amelyet évekkel ezelőtt ültettünk el. Emellett nagy öröm számomra, hogy egyre többen ismerik el megyei és országos szinten is, hogy a cigányság felzárkóztatása terén Gödöllőn példa értékű munka folyik.