Boldogasszony havának hatodik napjára esik Vízkereszt- január 6. Ekkor ér véget az ún. karácsonyi ünnepkör, amelyet az a szokás is jelez, hogy ilyenkor bontjuk le a karácsonyfát.

Vízkereszt, amit korábban Szentkeresztként emlegettek, a latin egyház Epiphania Domini, az "Úr megjelenése" elnevezésű, az esztendő hatodik napján tartott ünnepnek magyar neve.

Krisztus keresztségének emlékére a Vízkereszt ünnepi keresztelések napja volt. Tömjént és vizet szenteltek e napon a katolikus egyház szokása szerint (szenteltvíz). Innen eme ünnep magyar elnevezése. A keleti egyházban a Jézus érintésétől megszentült Jordán emlékezetére a folyók megkeresztelése is szokásban volt. A szerb, görög és bolgár papok látványos, pompázatos körmenet élén vonultak a folyó partjára, s ott a szertartás részeként jégből vagy fából   faragott keresztet hajítottak a vízbe, amit aztán a hívek egymással versenyezve halásztak ki.

Mint egyéb más ünnepnek vagy névnapnak, az Epiphania Domini- nek is van úgymond- ősi meteorológiai vonatkozása.

Azt tartották, ha Vízkeresztkor esik, akkor hosszú télre számíthatunk. Korán beköszöntő tavaszt vártak a hideg idő esetében. Egyes helyeken azt mondták, hogy  Vízkeresztkor fonni kell, mert akkor hosszú lesz a kolbász. A határon túli (jugoszláviai) magyarok szerint, ha e napon esik az eső, akkor férges lesz a mák. Amennyiben csípős hideg van, rossz termésre  számíthatunk. Ha a szél fúj, szerencsés évnek nézünk elébe.. Ha fagypont alá süllyed a hőmérséklet, bizony sokára fog kitavaszodni. Enyhe idő esetében korai kikelet köszönthet ránk.

Figyeljünk tehát kedves olvasók a holnapi napon, hátha kiderül- ha nem is az égbolt-, milyen folytatásra számíthatunk időjárás tekintetében.