November 30- án "Semmi sem nehéz annak, aki szeret!" című írásomban Németh Imréné, a tapolcai Nagyboldogasszony Római Katolikus Általános Iskola izgatója nyilatkozott az intézményről, s többek közt arról is, hogy a hit, szeretet és a  családias légkör tudással való ötvözése fontos alkotóeleme az iskola hitvallásának.

Az alábbi beszélgetésből egy mindig kedves, életvidám,fiatal és agilis hittan- ének pedagógus hölgyet- Horváth Nikolettát /képünkön/- ismerhetnek meg.

Áldozatos munkája gyümölcseként az intézmény gyermekkórusa a közelmúltban városunkban megrendezett egyházi kórustalálkozón felkészültségről és színvonalas előadásról tett tanúbizonyságot, könnyeket és csalva a nézőközönség szemébe.

- Kérlek, mesélj a kezdetekről, az útról, amely idáig vezetett!
- Tapolcán születtem 1979. február .13- án. Alapfokú tanulmányaimat a tapolcai Kazinczy Ferenc Általános Iskolában végeztem. 11 évesen  az alsós tanítónénim ösztönzésére kezdtem el járni zeneiskolába.
Szerettem volna gitározni, de erre már nem volt lehetőségem rá, ezért nyolc évig játszottam a gyögyörű hangú oboán.
Középiskolai tanulmányaimat Székesfehérváron folytattam, ének-zenei gimnáziumban. Eddigi életem legszebb négy esztendejére szívesen emlékszem vissza. A sok tanulás mellett itt is jártam zeneiskolába az oboán játszottam és ezzel párhuzamosan zongoráztam is.
Általános iskolai énekkar tanárnőm- Bodor Tamásné- javaslatára elkezdtem hétvégente a hangomat is képezni  Tapolcán- Németh Magdolna tanárnőnél.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani  a tapolcai  Járdányi Pál Zeneiskolának és azon tanároknak akik ezen az úton idáig segítettek. Nagyon sok szakmai tudást, lelki erőt és buzdítást kaptam tőlük.
A gimnázium után jelentkeztem a győri tanítóképző főiskolára, ének-zenei szakra.
Ezzel párhuzamosan végeztem el a hittudományi főiskolát is.

- Azon szerencsések közé tartozol, akiknek sikerült elhelyezkedni a képesítésének megfelelően.
- Igen. Jelenleg hittant és ének- zenét tanítok már hat éve a tapolcai Nagyboldogasszony Római Katolikus Általános Iskolában.
Szeretném hálámat kifejezni Kulka Gábornénak, Margit néninek a sok segítségért, jólelkűségért, ami a viharos időkben nagy erőt adott a folytatáshoz.

- Elengedhetetlen "kelléked", miközben dalban is dícséred az Urat- a gitárod. Honnan a motiváció?
- Valóban így van. 1997 őszén, csodálatos lelki-zenei élményben volt részem a nagymarosi Ifjúsági Találkozon, ahol a festői környezetben Sillye Jenőék gitárkísérettel előadott dalai tették színessé a szabadtéri szentmisét.
Ott határoztam el hogy megtanulok önszorgalomból gitározni.
Az volt a célom, hogy én is tovább tudjam adni ezekkel a dalokkal Isten végtelen szeretetét és üzenetét. Ennek már 12 esztendeje...

- Essen szó az énekről is. Komoly részed volt az iskolai kórus átütő sikerében. Nincs könnyű dolgod, mégis kitartással, akaraterővel és Isten segítségével egy megható egyházi dalcsokorral kedveskedtetek a találkozó hallgatóságának.
- Öt éve indult be iskolánkban az egyházi ének szakkör. Az Istent dicsőítő énekeken kívül igyekszem izelítőt adni a gyerekeknek az együttlét öröméről is.
Heti egy órában nehéz felkészülni egy- egy fellépésre, de a tanulók lelkesedése, kollegáim bíztatása, és Csere Sándor atya dícsérete lendületet ad.
Dr. Márffy Gyula érsek atya mondta egyszer, hogy legjobban úgy lehet  a gyerekeket hitre nevelni, ha szeretetünkkel minél több érzékszervükre próbálunk hatni.
Hiszek benne, hogy a kisgyermek lelkét megszépíti a vallásos  zene és az Urnak szóló dalokon keresztül megtapasztalják a teremtő Isten végtelen irgalmát.
Fontosnak tartom a személyes példaadást, próbálom saját tapasztalataimmal "terelgetni" a gyerekeket Jézus felé.
Mindennap imádkozom, hogy kapjak a Mindenhatótól ehhez a küldetéshez elég erőt és türelmet.

- Az októberi egyházi kórustalálkozón- ha szabad így fogalmaznom-, jelesre vizsgáztak a diákok és velük együtt a felkészítő pedagógus- Horváth Nikoletta is.
- Nagyon jó ötletnek tartottam, de véleményem szerint ezek az Isten szeretetéről éneklő kórusok, nem a zenei hibátlanságra, tökéletességre törekednek, hanem összejövetelük célja a szeretetteljes légkör megteremtése, és az együtt éneklés jó és felemelő érzése, nyugalma.
Ezzel a lelki békével kell megtölteni a szürke hétköznapokat és elvinni az emberek közé Krisztus üzenetét :

"Szeressétek egymást, mint ahogy én szeretlek titeket!".
A gyerekekkel együtt, egyszerre dobogott a szívünk előadás közben, hiszen örömet szerettünk volna szerezni a hallgatóságnak.
Felemelő érzés volt hallgatni a többi kórust is, hisz mindenkinek a lelkében ugyan az a gondolat rejtőzött: "Énekelj az úrnak!".

- Tervek és célok nélkül sivárabb lesz életünk! Úgy tudom, Neked is van egy dédelgetett terved.
- Igen. Nagy álmom, hogy mi  islétrehozzunk Tapolcán egy zenekart, amelyben több hangszer is színesíti a dalokat, mint pl.: zongora, fuvola, hegedű, gitárok és ütősök.
Várom azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akiknek van kedve, hite, kitartása és nem utolsósorban zenei képzettsége.
Mindennapi célom a hitoktatással, hogy a gyerekek ne csak hittanórán, hanem a nagybetűs életben is, istennek tetsző életet éljenek, és ne felejtsék el:
 

"Fényből él a hit.
A bíztató remény.
A szeretet hozza el
ezt a tiszta égi fényt.
 
Úgy kell ez a fény,
hogy a szívünk jobb legyen.
Az életünk igazabb legyen.
Áldozatunkból ez az ország
szebb legyen.
Ezen a földön minden ember
boldog legyen."