A doni áttörés 64. évfordulója alkalmából tartottak ünnepi megemlékezést január 14- én, a II. világháborús Katonai Emlékparkban, melyet Tapolca város Önkormányzata és a helyi Honvéd Kultúrális Egyesület szervezett.

A képen Ács János polgármester és Sólyom Károly alpolgármester helyezi el a kegyelet virágait- Tapolca város Önkormányzata nevében.

A harcok során életüket vesztett magyar katonák és munkaszolgálatosok tiszteletére rendezett programot a Himnusz hangjai nyitották.
Horváth Gábor, a Tapolcai Honvéd Kulturális Egyesület elnöke emlékező beszédében hangsúlyozta:

- A rendszerváltás óta emlékezhetünk teljesen szabadon a szerencsétlen sorsú 2. magyar hadseregre. A doni katasztrófa fél évszázada foglalkoztatja a magyar társadalmat, hiszen köztudott, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen nagy számban sosem haltak hősi halált magyar katonák a magyar hadtörténelem során. Majd minden családot érintett a doni katasztrófa, majd minden családban siratják az egykori apát, testvért vagy fiút.

A 2. magyar hadsereg 207 ezer katonájának sorsa- 1942 elején pecsételődött meg, amikor a Német Birodalom vezetése az 1941 telén Moszkvánál elszenvedett vereség hatására eldöntötte: fokozatosan kéri szövetségeseinek segítségét a Szovjetúnió legyőzéséhez.

Wilhelm Keitel vezértábornagy- a Wermacht főparancsnokságának főnöke- 1942. január 21- én Magyarországra utazott a kormánnyal való tárgyalás végett.

A tárgyalás eredményeként Magyarország 9 gyalogos és 1 páncélos hadosztály kiállítását vállalta magára. Ezen szervezetekből alakult meg a 2. magyar hadsereg, amelynek parancsnoka vitéz Jány Gusztáv vezérezredes m. kir. titkos tanácsos volt.

Nem a magyar katonákon múlott a szörnyű vereség.

Ezután Horváth Gábor beszélt a következő egy esztendő emróbáló küzdelmeiről, majd ünnepi beszédét a következő gondolatokkal zárta:

 A doni poklot túlélt katonák 1943. április 24- május 30- ika között tértek haza. A 2. magyar hadsereg egy éves tevékenysége alatt a hadműveleti területen hozzávetőleg 125 000 főt vesztett hősi halottakban, súlyos sebesültekben, eltűntekben és hadifoglyokban. Gondoljunk csak bele: 120 000 katona, több mint 100 000 család amely sok esetben nem csupán egy, hanem több tagját is elveszítette- ez olyan veszteség, amelyet soha nem lehet elfeledni… és tanítani kell okulásul a felnövekvő nemzedéknek, hogy soha ne következzen be még egy Don- kanyar.
Az emlékező beszédet követően önkormányzati és pártok, valamint társadalmi szervezetek képviselői helyezték el a kegyelet virágait, majd a Szózat közös éneklése és a Magyar takarodó zárta a rendezvényt.
A kegyeleti megemlékezés folytatásaként a Római Katolikus Templomban, Csere Sándor kanonok celebrált szentmisét a 2. magyar hadsereg emlékére.