Manapság egyre nő azon embertársaink száma, akik fizikai valójukat, lelküket, de környezetüket is vakvágányra vezetik. Innen már nehéz /Soha ne mondd, hogy soha!/ életünk és világunk képzeletbeli vonatát egyenesbe hozni.

Ahogy arról már hírt adtam tegnap, január 29- én a Tamási Áron Művelődési Központban az Emberiség Csoport tapolcai szervezetének meghívott vendége volt Hosszú Zoltán fotónkon/.

Az előadó értékes gondolatokkal gazdagította a jelenlévő, téma iránt érdeklődőket.

A széles látókörű, világot járt ember rövid bemutatkozás után taglalta életének azon szakaszát, amikor még buddhista szerzetesként- aszkéta életmódban- szerette volna megkeresni, megtapasztalni és megismerni az igazságot.

Ahogy ő fogalmazott: - Ráébredtem, hogy más a buddhizmus és megint más az igazság!

Színes előadásában kiemelt szerepet kapott a "gyógyító" mosoly fontossága, valamint egy remek író- Neil Donald Walsh könyvtrilógiája, amelyre az Emberiség Csoport is mint egyfajta alapkőre építhet, de megérint minden nyitott, szeretetre és igazságra éhező embert, aki veszi a fáradságot és elolvassa a művet.

- Engem felszabadított és szabadságot adott- mondta. A holnap istene- amely legújabb munkája- segítségével alakítják szerte a világban az istenképüket.

Előadása során gyakran visszautalt a buddhizmusra és keresztény vallásra is.

- Dráma nélkül nincs katarzis!- hangsúlyozta, s példaként Jézus földi életének utolsó, dramatikus szakaszáról szólt, majd a katarzisról, hisz Krisztus halálával egyben megnyílott számunkra a Mennyek kapuja.

Figyelmeztetett, hogy mindnyájunknak meg kell vívnunk földi létünk során a saját forradalmunkat, amelyet olykor antagonisztikus ellentétek nehezítenek, máskor örömteli dolgok segítenek abban, hogy győztesen kerüljünk ki a csatából.

Véleménye szerint van kiút a káoszból, mert a szeretet egy új korszakához érkezett a világ, aminek mindenki részese lehet kellő alázattal és összetartással.

Hosszú Zoltán úr magasztos, értékes eszmefuttatásai, bibliai és egyéb bölcs idézetei egy magasan kvalifikált, széles látokörű és szerteágazó lexikális tudással bíró értelmiségi emberről tanúskodtak, aki ugyan alapvető emberi értékeink megóvásáról és az emberiség megmentésére tett erőfeszítésekről beszélt, ugyanakkor élesen bírálta előadása közben a "szószékről prédikáló papokat", hogy Isten nyáját- az embereket- bűnösöknek, bűnös lelkeknek degradálják- jogtalanul.

Talán megfeledkezett az Újszövetségben olvasható intelemről ő is: Nolite iudicare, ut non iudacemini! /Ne ítélj, hogy ne ítéltess!/

Pedig oly simogatóan, biblikus megközelítésben definiált bennünket:

Angyalok vagyunk mindnyájan- emberi testben!