„Három napig jók vagyunk, sőt emberségesek,/Istenem, hadd legyen egész évben ilyen a világ!”- énekelte 1986- os albumának egyik slágerében /Ha elmúlik karácsony/ a népszerű Neoton Família.

Valóban így van, hajlamosak vagyunk legnagyobb kincsünkről, a hol izzó, hol pislákoló szeretet tüzéről megfeledkezni… sőt, újabban anyagiakban mérni.

A kivétel mindig erősítette azért a szabályt- gyermekeim is apró, de mindig hasznos ajándékkal lepnek meg. A test mellett, lelkemet is felruházzák. Tradicionális módon, a karácsonyfa alól most sem hiányozhatott Osho könyve.

Ezúttal az Ő eszmefuttatása mellé a saját, szubjektív gondolataimat is „mellékelem”.

„Például, ha szeretsz egy nőt, és abszolút hűséget kérsz, meg fogsz őrülni, ahogy a nő is. Mert ez lehetetlenség. Az abszolút hűség azt jelenti, hogy még csak nem is gondol, még csak nem is álmodik más férfiról- ami nem lehetséges. Ki vagy te? Miért szeretett beléd? Mert férfi vagy.

Ha beléd tudott szeretni, miért ne gondolhatna másokra? Ez a lehetőség nyitott marad. Mi történik, ha egy gyönyörű ember halad el mellette, és vágy ébred benne? Csupán annyit mondani: „Ez az ember gyönyörű”- azt jelenti, hogy belépett a vágy. Akkor nevezel gyönyörűnek valamit, ha úgy érzed, érdemes arra, hogy birtokold és kiélvezd. Amikor nem maradsz közönyös.

Ha pedig abszolút hűséget kérsz – ahogy az emberek általában teszik-, akkor elkerülhetetlenül konfliktus támad, és gyanakvó maradsz. Gyanakvó fogsz maradni, mert ismered a saját elmédet – szoktál más nőkre gondolni, hogyan bízhatnál abban, hogy az asszonyod nem gondol más férfiakra? Ismered a saját gondolataidat, ezért tisztában vagy azzal, hogy ő is ugyanolyan dolgokon gondolkodik. Ebből bizalmatlanság, konfliktus, szenvedés születik. A lehetségesnek tűnő szerelem lehetetlenné válik egy lehetetlen vágy miatt.” /Osho: Intelligencia 10-11.o./

Az indiai misztikus gondolatai után a német irodalom egyik legnagyobb alakjának- Johann Wolfgang von Goethe- nek a varázslatosan megfogalmazott- idevágó- mondata jutott eszembe: „Ahol a bizalom hiányzik, ott a szerelem koszorújának hiányzik legszebb virága.”

Szervesen kapcsolódik a zártabb keleti kultúra és az európai értékrend két külön nagyságának a gondolata, mert van egy összekötő kapocs- a szerelem. Osho a hűség, Goethe a bizalom útján indul el.

Ezért is vált egyik kedvenc idézetemmé a német nagyság mondata. Bizalom. A keleti bölcs abszolút hűségről szól, ami valóban annyira lehetetlen, mint amikor a mi kultúránkban arról ábrándozunk, hogy tökéletes férfi vagy nő. A Mindenható tökéletes- mi emberek gyarlóak, bűnösek vagyunk, még akkor is, ha elindultunk az Osho által oly’ sokszor emlegetett megtisztulás, ego nélkülivé válás útján.

A későbbiekben két másik fontos dologról is szól- „birtokold” és „kiélvezd”. Az emberben már hosszú ideje működik a birtoklási vágy, nem egy esetben- példák sokaságát lehetne említeni-, válás után is azt vallja az ex-férj: - Ha nem lehet az enyém, akkor másé se legyen!

Ebből könnyen tragédiába torkollnak az események. Az élvezetről nem szólok bővebben, mindenki mérlegelje magában… ezen a téren is lassan állati szintre süllyed az emberiség.

Osho gondolatmenete végén konfliktusról, szenvedésről ír… és az általam is hangsúlyozott bizalom ellenpólusáról… a bizalmatlanságról.

A szerelem intézményrendszerének egyik fő alappillére a bizalom, ami szervesen kapcsolódik a hűséghez is. Ennek hiánya, vagy részleges jelenléte életünk mindennapjaiban megingathatja a legerősebbnek hitt párkapcsolatokat is.

Természetesen lépcsőfokai vannak-, lehet vakon bízni és egyfajta „láthatatlan figyelőrendszer” is kiépíthető… de akkor a többi alappillért is aláaknázzuk, mint a tolerancia, rugalmasság, kompromisszum-készség, őszinte és tiszta szeretet.

Fiatalabb ismerőseim néha nekem szegezik a kérdést, hogy féltékeny típus voltam-, vagyok-e?

Meglepődve és némi kétkedéssel fogadják nemleges válaszom. Röviden ki szoktam fejteni, hogy nem biztos, hogy az általam képviselt álláspont a követendő, de… Murphy törvénye után szabadon, amennyiben egy párkapcsolat hűtlenség-szintre süllyed, ott valamelyik fél már komoly hibát követett el...ergo-, aminek meg kell történnie, meg is fog történni… még akkor is, ha tűzzel-vassal hadakozok ellene. Ugyanis az már egy negatív érzelmi folyamat végterméke, ha úgy dönt akár a férfi, akár a nő, hogy megcsalja életének párját. Érdemes mindkét félnek önvizsgálatot tartani, értelmes emberi keretek között megbeszélni- mikor, miért jutott ide a kapcsolat.

Taglalhatnánk azt is, mi a hűség definíciója? Ki és mit ért ez alatt? Olvashattuk, Osho kultúrájában is működik a tolerancia- bizonyos határok között.

Végül- nálam műveltebb, képzettebb szakemberek, főleg szociálpszichológusok is több helyen leírták, hogy napjaink egyre inkább ránk nehezedő szocializációs tényezői is elősegítik mindazt, aminek következménye az Osho által megfogalmazott mondat: „A lehetségesnek tűnő szerelem lehetetlenné válik egy lehetetlen vágy miatt.”

Itt azonban nem pusztán hűtlenségről, bizalmatlanságról beszélünk, hanem egy összetett társadalmi problémáról, amelybe a megélhetésért folytatott napi küzdelmeken keresztül az emberi értékeink kihalásáig, hosszú listán át vezet a legfőképpen szeretet-nélküliséggel, hitetlenséggel kikövezett, reménytelenségbe torkolló út.

Írásomnak egyfajta keretet adva, az indiai misztikus, a német irodalmi nagyság után, az angol prédikátorok fejedelmének nevezett Charles Haddon Spurgeon bölcs gondolatát osztom meg Önökkel, amely mindnyájunk gondolatát egy mondattá fűzi össze:

„A szeretet a hűség csontvelője, a jámborság ütőere, a lelkierő izma; úgyszólván, maga az élet.”