"Játszani kell magunkkal és a vérségi hozzánk tartozókkal, a barátokkal, a szerelmekkel, a sikerekkel, a csalódásokkal, a pénzzel és a karrierrel, az egészséggel és a betegséggel, végül az élettel és a halállal is."

A fenti gondolatok dr. Popper Pétertől származnak, ahol még a mindennapok pozitív, elvonatkoztatott homo ludens- i életfilozófiára buzdított.

Az ország egyik legnépszerűbb pszichológusa- mától- a bárányfelhőkre írhatja bölcsességeit. 76 évesen ért véget földi pályafutása.

Mindössze egyetlen személyes emlék fűz dr. Popper Péterhez, amikor középfokú tanulmányaim során hallgathattam magával ragadó, közérthető előadását /Budapesten/.

Három emberre tekintettem fel életem ezen korszakában ebben a szegmensben- az egyik- dr. Popper Péter, a másik dr. veres Pál, végül... de korántsem utolsósorban- Müller Péter.

Mindhármuknak fontos szerepe volt abban, hogy depresszív lelki stádiumomból -néhány sorukkal- is képesek voltak kiemelni.

"Pali bácsi" a vicces vérprofi, Popper doktor a szerény, kimért, lényegre törő, kedves, őszinte és közvetlen jellemével vívta ki elismerésemet.

Müller Péterrel nem volt szerencsém- a mai napig- személyesen találkozni.

Dr. Popper Péterért bizonyára százezrek fohásza száll ma és az elkövetkezendő napokban az égbe- előadásaival, könyveivel, vagy a tanácsaival személyesen és a különböző médiumokon keresztül rengeteg embernek segített a lelki gondok, problémák feloldásában, megoldásában, míg klinikai gyermek-szakpszichológusi végzettségét a szülők vették igénybe évtizedeken át.

Hívő ember volt, ezerarcú és mégis maradt földön járó... egészen a mai napig. Lelke az égben, teste az anyaföldben lel nyugalmat... de öröksége megmarad az utókornak- hang- és videó felvételeken, könyvekben... és a szívünkben.

Személy szerint néhány bölcsességével, idézetével emlékezem dr. Popper Péterre- amelyekben egy egész élet, egy egész Univerzum benne foglaltatik- pedagógia, szociológia, hit-remény-szeretet, család, élet-halál... Isten!

Nyugodjon békében!

"Az indusztriális pedagógia futószalagként működik. A futószalagra hatéves korában, amikor szalagérett, ráállítják a gyereket, és minden tanórán rászerelnek egy kis többlettudást irodalomból, fizikából, matematikából stb. Tizennyolc év múlva, mint diplomás álértelmiségi, lelép a futószalagról. Jogász, orvos, mérnök lett belőle. Jó gyerek az, aki megadóan hagyja, hogy a tudáselemeket fokozatosan rászereljék. Rossz, aki ágál, vagy számára túl lassú, vagy túl gyors a futószalag sebessége. Ezeket, mint lelki betegeket, pszichológushoz, pszichiáterhez, nevelési tanácsadóba kell küldeni."

"A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság. Amikor a megszerzett boldogság biztonsága elkezdi rongálni a hétköznapokat. Amikor már lusták vagyunk udvarolni, csábítani, kívánatossá tenni magunkat - a mosakodást, a fogmosást, a fésülködést, a kölni használatát és a vonzó ruhát, pizsamát is beleértve. Minek? Hiszen már a miénk. Csakhogy ezzel kondul meg a halálharang egy férfi-női kapcsolat felett. Mert a szívünkbe kellene felírni csupa nagybetűvel: AZ EMBER NEM TULAJDON!"

"A politikusnak minden pártban vannak ellenfelei. Ellenségei csak a saját pártjában."

"E szociálisan és érzelmileg gyermekded nemzedék, amely olcsó és tetszetős mítoszokkal, jelszavakkal és tekintélyszemélyek által könnyen irányítható, a legkívánatosabb tömegbázisa mind a diktatúráknak, mind a globalizációs társadalmaknak."

"A lényeg: ne égj a saját múltad tüzén! Mert az maga a pokol. Ráadásul te választottad."

"Szakítás után már ne újíts fel régi kapcsolatokat, ne szervezz még egy búcsúlefekvést, újrakezdést, és ne alakíts ki "se veled-se nélküled" jellegű kapcsolatokat. Az élet teremt olyan helyzeteket, amikor választani kell. Ne menekülj el a döntés, a választás felelőssége elől."

"Ne menj a romok közé! Ne töprengj azon, hogy alakíthattad volna-e másképp a múltadat. Legfőbb lelki erőd csak a megtörténtek vállalása lehet. Fogadd el, hogy ami történt veled, amit cselekedtél, az a törvényed. Ezért űzz messze magadtól minden megbánást, bűntudatot, lelkiismeret-furdalást, minden olyan belső történést, szégyent, ami megaláz."

"A romok között a múlt szelleme haldoklik. Köszönj el tőle véglegesen! A múlt haldokló szelleme életerőt keres, és ez nem lehet más, mint a te hited. A te hited az ő örök életében, örök jelenvalóságában."

"Tépd le magadról a sleppedet! Ne fájjon a szíved azért, ami elmúlt! Ami fontos volt belőlük, az már benned van, az már te vagy. S ha ott maradsz a romok között, ugyan hova épülhet mindaz, ami még előtted van?"

"Játszani kell magunkkal és a vérségi hozzánk tartozókkal, a barátokkal, a szerelmekkel, a sikerekkel, a csalódásokkal, a pénzzel és a karrierrel, az egészséggel és a betegséggel, végül az élettel és a halállal is."

"A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konvenciókban."

"Az élet tiszteletével kezdődik a sokat és üres frázisként emlegetett igazi szeretet. A családi szeretet is. S ennek alapja az öröm, hogy a másik a világon van, és hogy találkozhattunk. S ennek az érzésnek a másik alapja az öröm, hogy én is a világon vagyok, engem is lehet szeretni, s hogy a találkozásunk erről is szól. Semmiféle gyűlölet, önutálat nem fér bele a szeretetbe. A mérgelődés, a harag, a féltés, az aggódás bőven belefér, de a gyűlölködő elutasítás nem."

"A szeretet két ember között azt jelenti, hogy a másik öröme, jó érzései (...) fontosabb, mint az enyém. A szeretet lemondást jelent az önző, egocentrikus életvitelről. A szeretet szívesen vállalt áldozatokkal jár utólagos számlabenyújtások, megbánások nélkül. A szeretet - ha már megszűnt is - visszaragyog a múltból, mint az élet legfontosabb ajándéka. Még egyszerűbben: a szeretet annak az öröme, hogy a másik a világon van."

"A lelkünk teljes kitárulkozása még a legbizalmasabb kapcsolatban sem ajánlatos. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy személyes titkai legyenek."

"Végül is meddig él egy kapcsolat? Házasság vagy barátság - mindegy. (...) Ameddig úton vannak. Amíg még tartanak valahonnét valahová. Amikor már csak önmagukat ismétlik, végszavaik vannak, monológok hangzanak el, amelyek a beszélgetést helyettesítik, akkor véget ért."

"Soha ne sakkozzatok az Istennel! Az Isten mindig tud új figurákat teremteni a táblára, amikor azt hiszitek, hogy már megnyertétek a játszmát."

Fotók: www.szegedma.hu és www.polc.hu

Idézetek: www.citatum.hu