Adózás, helyi adók
Állatbarát
Állatorvosok
Állattartás
Balaton
Belföld
Bemutatjuk
Beruházás
Borturisztika, borturizmus
Cégek, vállalkozások hírei
Cégvilág
Civil hírek
Család
Egészségügy / szociális intézmények
Egyesület
Egyházak
Elektronikus ügyintézés
Életmód
Érdekességek
Események
EU információk
Felhívás
Felmérések
Fiatalok
Foglalkozás egészségügy
Foglalkoztatás
Gasztronómia
Gyermek és ifjúsági ügyek
Gyermeknevelés
Hazai sport
Helyi önkormányzat
Honvédség
Humán
Információ
Informatika
Informatika és távközlés
Ingatlan
Innen-onnan
Interjú
Internet / multimédia
Intézményfenntartás
Irodalom
Jegyzet
Jótékonyság
Karácsonyi ünnepségek
Katasztrófavédelem
KDNP
Képviselők hírei
Kézilabda
Kiállítások, konferenciák
Kistelepülések
Kistérségek
Kitüntetés
Koncert
Konferencia
Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum
Kosárlabda
Könyvismertető
Környezetvédelem
Közbiztonság
Közérdekű információk
Közgyűlés
Közlekedés
Közlekedési információk
Közvélemény
Kulturális programok
Labdarúgás
Magyar foci
Moziműsor
MSZP
Műsorok
Nyugdíjasoknak
Oktatás
Olimpia
Önkormányzati választás
Pályázatok
Pedagógia
Piackutatás
Politika, közélet
Portré
Rally
Regionális programok
Rendezvény
Rendőrségi hírek
Sajtó
Sakk
Sport / fittness / szabadidő
Sportrendezvény
Statisztika
Szabadidő
Szerencsejáték
Szociálpolitika
Társadalom
T-Kisebbségek
Történelem
Tudomány
Tudományos hírek
Tudósítás
TV, rádió
Utazás
Ünnepségek
Vállalkozásfejlesztés
Vallás
Vélemények
|
(Kóbor) kutyából nem lesz szalonna- inkább házi kedvenc 8.
Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor
kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott.
Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes
gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a
végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk
útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással
kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.
Előfordul négylábú kedvenceink esetében, hogy nem igazán tudjuk eldönteni, vajon melyik családtagot fogadta el falkavezérnek? A másik dilemma, hogy meddig engedhetjük, vagy egyáltalán magára hagyhatjuk-e gyermekünket és kutyánkat? Dr. Ásványi Tamás válasziból ez is kiderül. - A falkában élő állatokban kialakult egy hierarchikus sorrend, közülük kerül ki a "főnök"- a többi tag alá van rendelve. Egy egy természetes folyamat, nem csak a kutyák, hanem minden csoportban élő állatfaj esetében. A legerősebb, legdominánsabb minden esetben a falkavezér. Ennek az a magyarázata, hogy a legjobb géneket örökítik az utódokra, hogy az adott állatállomány képes legyen az időjárás és a környezet viszontagságaival a lehető legoptimálisabb módon megküzdeni. Amikor az ember háziasította a kutyákat, egyúttal ki is szorította őket az eredeti környezetükből. Ennek ellenére bennük maradt a genetikai modell. Hiába élnek együtt velünk, akkor is egyfajta falkaként kezeli a szűkebb környezetét. A családtagok közül fogja kiválasztani azt a domináns egyedet, személyt, aki attól a perctől az ebünk számára falkavezérnek minősül. Amennyiben nagyobb egyedekkel él együtt, a legtestesebb, legerősebb hangú embert, vagy aki a legtöbb törődést mutatja felé, sok időt tölt el vele... azt választja ki. Azokkal, akikkel kevesebbet találkozik, minimális a kontaktus köztük, igyekszik egyenrangú félként társulni hozzá. Gyerekek esetében, ahol kisebb magasságról és testtömegről beszélünk, és hangfrekvenciájuk és eltér a felnőttekétől... nos, ilyen esetben bepróbálkozhat a kutyánk. Azért fordulhat elő, hogy olyan sérüléseket okoznak a gyermekek testrészein, legfőképpen a kezükön. Egyébként négylábú családtagunk is egy akklimatizálódási folyamat részese, ugyanis ilyenkor keresi a helyét ebben a kis populációban, az ő falkájában. Kutyánk a gyermeket nem alá- vagy fölérendeltként, hanem mellérendelt egyedként kezeli. - Lehet-e egészséges egyensúlyról beszélni gyerek és kutya esetében? - A magyarázatot illetően visszautalhatok az előző kérdésben adott válaszomra. A gyermek nem minősül kifejlett emberi egyednek, hiszen még cselekedeteiben is bizonytalan. Ezt a labilis állapotot a jószág megérzi, ebből gondolja, hogy mint domináns, felül tud kerekedni rajta. Így akár támadásig, kisebb-nagyobb sérülésig is fajulhatnak a dolgok. A másik nyomós ok, hogy a gyermekek hangfrekvenciája a kutya számára irritáló, mert sokkal érzékenyebb, kifinomultabb hallással rendelkeznek, mint mi, emberek. Megfigyelhető, hogy gyereksírás esetén azonnal felkapja a fejét, majd feszülten figyel a hang irányába, míg egy felnőtt bariton esetében nincs különösebb reakciója. Ritkán fordul elő, hogy egy ereje teljében lévő embert úgy támadjon meg egy kutya, hogy annak halálos legyen a végkimenetele. Ezeknek a baleseteknek- zömében- gyermekek, idősebb emberek, nők a szenvedő alanyai. Oka, hogy házi kedvencünk ezeknél az egyedekkel szemben elveszíti a félelemérzetét, majd feltámad benne a régi ösztön... addig kínozza, harapja, marja áldozatát, amíg életfunkciót tapasztal nála. - Magára hagyhatjuk gyermekünket a négylábú családtaggal? - Amikor egy szülő magára hagyja gyerekét a kutyával, akkor valószínűsíthető, hogy már egy annyi idős gyerekről van szó, akit már "kettesben" lehet hagyni a jószágunkkal. Saját példával élve. Nyolc esztendős a kislányom, de még az aránylag kis termetű spánielemmel sem merném magára hagyni. A gyerekek veszélyérzet- küszöbe még alacsonyabb szinten mozog, mint a felnőtteké. Ennél fogva, játékból és akarata ellenére is olyan fájdalmat okozhat a kutyusnak, amely- esetleg- agresszivitást vált ki a jószágból. Összefoglalva: egy gyerek kb. 14 éves korától ott maradhat "kettesben" a kutyájával... de ebben az esetben sem árt még az elővigyázatosság! |