Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.

A kedvtelésből tartott kutyák térhódítása több kérdést is felvet a gazdik, kutyabarátok és a semleges emberek körében.
Ezek közül kettőt meg is válaszol  lapunknak állandó szakemberünk, településünk egyik legkedveltebb állatorvosa.
Az egyik: lakásba, illetve ágyunkba való-e a négylábú kedvencünk. A másik kérdésben arra ad választ Ásványi doktor, fürdessük-e a kutyánkat, ha igen, milyen időközönként?

- Nehéz kérdés. Mindig megosztja az állattartókat, hogy valójában hol is a helye négylábú családtagunknak. Amennyiben fizikális, biológiai oldalról vizsgáljuk, akkor röviden annyit mondhatok: egy kutyának semmi keresnivalója a zárt, fűtött szobában, legfőképpen pedig az ágyban... ott, ahol az ember életének kb. 1/3- át tölti.
Amikor emocionális húrokat pengetünk meg, egészen más megvilágításba kerül a dolog. Napjainkban nagyon sokan- főleg idősebbek- élnek egyedül, magányosan. Számukra- némi túlzással- egyfajta élettársnak, családtagnak minősül a jószág. Esetükben nehéz lenne egészséges határvonalat húzni, meddig tekinthető állatnak, és hol kezdődik a társ- akit a saját ágyunkba, sőt, a paplanunk alá is beengedünk.
Arról is szót kell ejtenünk, hogy különböző testfelépítésű ebet, milyen körülmények között illik tartani.
A nagytestűnek minősülő kutyáknak alapból semmi keresnivalójuk a lakásban. Ősi ösztöneiből, mozgásigényéből, szervezeti felépítéséből kifolyólag sem indokolt ez a tartási forma. Ezzel nem azt szeretném hangsúlyozni, hogy zavarjuk ki a szabad ég alá és ne gondoskodjunk a biztonságos alvóhelyről, ami egyben meg is védi őket az időjárás viszontagságaitól. Nem árt, ha ez az objektum fedett és lehetőség szerint szigetelt is. Láttam már az egyik faluban olyan rémisztő dolgot, hogy kutyaház címszó alatt egy kivágott vashordó szerepelt, elé leverve egy vasoszlop, ehhez pedig fél méteres lánccal kikötve a jószág. Ez egy olyan patt-helyzet a kutyának, amikor esélyt sem kap a gazdájától arra, hogy szükség esetén számára megfelelő helyre meneküljön. Emellett a vas hideg-rideg anyag- különösen télen- semmi védelmet nem nyújt a házi kedvencünknek egy ilyen anyagból kialakított "kutyaól".
A közepes és kistestű kutyák esetében is vannak azért különbségek. Az egyéb (pl. vadászat) célra kitenyésztett kutyák (vizsla, tacskó, Jagd terrier) is jobban érzik magukat a szabadban. Azonban létezik egy másik vonulata is a kutyatenyésztésnek, ahol olyan kutyusok szerepelnek, amelyek sokkal jobban alkalmazkodtak az emberrel való együttéléshez ( Yorkshire terrier, mopsz, francia buldog), a napi szinten való gondoskodáshoz, szeretethez. Ők az úgynevezett rideg körülmények között nem is biztos, hogy életben maradnának. Számukra a fűtött helyiség a biztonságos élettér... de még mindig nem az ágy!
Ahogy már utaltam is rá, életünk 1/3- át töltjük pihenéssel, alvással. Itt rengeteg impulzus ér bennünk- jó helyen van-e az ágyad, milyen minőségű az ágyneműd, horkol-e melletted a férjed, feleséged vagy éppen a kutyusod? Vajon milyen gond származhat abból, ha a kis családtag az ágyadban alszik?
Elsősorban külső-belső parazitákat, szőr és egyéb szennyeződéseket vihet be az ágyba a testéről. Az ember melegen szeret aludni. Tudni kell, hogy a parazitáknak, gombáknak, vírusoknak, baktériumoknak kiváló táptalaj. Az ágy- testünk által átadott- hőmérséklete  /már a 17-18 fok is/ ideális a bolha szaporodásához- különösen téli időszakban.
Megemlítem még azt a tényt is, hogy a kutya testén található bolhák mennyisége mindössze 10 %-a az össz-populációnak. Ugyanis az élősködő csak enni megy a jószág testére, majd jóllakottan távozik. A többiek addig a kutya környezetében helyezkednek el- szőnyegen, függönyökön, ágyban, ahova lerakja a petéit, majd hét napos ciklusokban kikelnek és hatványozottan nő a számuk.
Ezért is szoktuk mondani a hozzánk forduló kutyatulajdonosoknak, hogy nem elég a házi kedvencünket parazita-mentesíteni, a környezetével is ez a teendő.
Ugyan a kutya és a macska bolha nem telepszik meg az emberen, mégis sokan panaszkodnak arra, hogy lábszárukon piros pöttyök jelentek meg. Ennek oka, hogy a bolha a mi vérünket is előszeretettel szívja, ezáltal számos betegség terjesztője lehet, csakúgy, mint a másik jól ismert élősködő- a kullancs. Kutyánk sétáltatása közben bármikor "beszerezhető", nappal a jószágból táplálkozik, aztán este az ágyban- jóllakottan- kifordul belőle... és idő kérdése, mikor cserél "gazdát" a kullancs. Sajnos, attól a perctől akár az agyhártyagyulladás, akár a Lyme-kór veszélye is fennáll.
Bármilyen higiéniai körülmények között tartjuk a kis kedvencünket, a fertőzés veszélye mindvégig ott leselkedik ránk.
Összegezve: a lakásunk körülményeit jól viselő kutyafajtát tarthatunk zárt, meleg helyen, de a hálószobában, az ágyban semmi esetre se tűrjük meg. Sok kutyáról emberre átterjedt gombás betegségekkel van dolgunk. A humán orvosoknak, bőrgyógyászoknak is az az első kérdésük olyankor, hogy van-e a lakásban kutya, macska, hörcsög, papagáj? Mindegy, hol kapta el a betegséget a felnőtt vagy gyermek, akkor is az állatokra fogják rá. Utána nehéz elmagyarázni, megértetni velük, hogy ezek a fertőzések a kutyát betegítik meg.
Saját példával élve: két golden retriever kutyám van, egyiknek sem fordult meg idáig a fejében, hogy bemerészkedjen a lakásba, de nem is igénylik.
A spánielünk ugyan éjszaka a lakásban alszik, az előtérben van kialakítva számára egy hely, de neki sem jutna eszébe soha, hogy beugorjon mellénk az ágyba.

- Sok vita forrása a házi kedvenceink fürdetése? Mi a teendő, ha "szagot kap" a kutya?
- Amennyiben kellemetlen szaga van a jószágnak, ez több tőből is fakadhat. Tartás, takarmányozás és fajta kérdése is, hogy érzünk-e nem odaillőt? Tartásból fakadó gond, hogy képes-e az eb szőrzete alkalmazkodni az időjárás, az évszakok változásához. Amennyiben engedjük alkalmazkodni, kevés az esély arra, hogy a faggyúmirigyek túltermelnének, valamilyen gombák, baktériumok szaporodjanak el a bőrén, ugyanis a szagok az ebből származó bomlási folyamatból adódik.
A végbélnyílás két oldalán helyezkedik el a kutyák ominózus bűzmirigye, ennek a telítettségi állapota sem mellékes. Az első fura szag észlelésekor nézzük meg, ilyenkor elképzelhető egy esetleges gyulladás.
Olyan fajta kutyusok is vannak, amelyeknek nincs  szinte semmilyen szaguk, ezek közül való a Bichon havanese... ellentétben a labradorokkal, nekik van egy átható, jellegzetes szaguk, amit hiába porozunk, samponozunk és kutya-parfümözünk, akkor is előjön rövid időn belőle az erre a fajtára jellemző domináns szag.
Az emberi orr rendkívül érzékeny, képes 3 perc alatt bármilyen szagmintát abszolválni. Szoktuk ajánlani például a Yukka- őrleményt, amely éppen arra hivatott, hogy tompítsa ezeket a kellemetlen szagokat.
Nem mellékes az sem, hogy mivel etetem a jószágomat. Folyamatos nyers hús bevitele esetén is a bőr kipárolgása folytán  egyfajta jellegzetes szagot érezhetünk.
A fürdetésről. Szerek nélkül, tiszta vízben akár mindennap is fürdethető a jószág. Amikor például a kis spánielünk a sárban csatangol, értelemszerűen többször is megmoshatjuk a lábait.
Amennyiben napi, heti, vagy havi rendszerességgel samponos vízben fürdetjük a kutyusunkat, ártunk neki! A természetes zsiradékokat, faggyút kioldják a bőrből, szőrből ezek a fürdetőszerek. Így elveszti a természetes védekezőképességét.
Azt szoktam tanácsolni, hogy samponos vízben 3 hónapnál gyakrabban ne fürdesse senki a kutyáját.
Kaphatók nagyszerű speciális samponok, de itt is el kell különíteni a kölyök és a felnőtt kutyák számára vásárolható árut.