Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.

E heti kérdéseink négylábú családtagjaink  tartási körülményeire szigorított törvényi szabályozására, valamint a különböző frekvenciájú ugatások jelentésére irányultak.

- Csak önmagam tudom ismételni, amikor azt mondom, hogy minden esetben a kutya élettani körülményeit kell a gazdának kielégíteni. Semmi esetre sem tartozik ebbe a kategóriába a láncon tartott kutya.
Vannak olyan egyedi élethelyzetek, amikor szükségszerű ez az ideiglenes megoldás /elkóborol a kutyánk, kerítés készül, stb./.
Még ebben az esetben is van arra lehetőség, hogy rugalmasan kezeljük ezt a kérdést- a lehető leghosszabb lánc, megfelelő karabiner, a mozgásában a legkevésbé legyen akadályoztatva.
Az sem véletlen, hogy a kutyatartás szabályait és egyes számadatokat módosítottak, szigorítottak.
Sok háznál betonon jár-kel a jószág. Ez nyáron még kellemes is tud lenni, alulról hűti a kutyus talpát, de koptatja is, csakúgy, mint a körmeit és az aló végtagjait. Az ízületeinek- különösen téli időszakban- rettenetesen hideg tud lenni, aminek következményeként néhány éven belül kezelésre is szorul.
Sokkal szerencsésebb- amennyiben van rá lehetőség- földes, homokos, füves járófelületet biztosítani számára... igaz, úgy is kiválasztja a számára legmegfelelőbbet.

- Sok kutyát láthat az ember a bejárati ajtó előtt pihenni. Akkor ez sem véletlen?
- Való igaz, egyik legkedveltebb pihenőhelyük. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a lehető legszorosabb, legközelibb kontaktusba szeretni kerülni a család tagjaival, elsősorban a falkavezérrel. Leginkább a szag-útvonal is azon a ponton koncentrálódik. A másik logikus magyarázat, hogy innen érkezik a legtöbb meleg számára.
A másik verziónak is van érdekes vetülete. Bármilyen extra kutyaházzal ajándékozzuk meg kedvencünket, szétrágja, kicibálja alkalmanként belőle a bélést. Ennek is több oka lehet, vagy csak nem szimpatikus neki, rosszabb esetben idegen, számára irritáló szagot érez benne... esetleg már létezik egy jól bevált vacka a ház egyik pontján.
Megtörtént eset, hogy néhány éve egy éjszaka leesett mintegy 30 cm vastag hó. Reggel az udvar közepén egy hatalmas kupacot lát a házigazda... egyszer csak megmozdul a hótömeg, megrázza magát... és előbújt a komondor a hótakaró alól!
Akkor ez volt számára a legideálisabb pihenőhely, senki sem kényszerítette arra, hogy ott éjszakázzon.
Lehetőleg a kutya tulajdonosa is tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a jószág komfortérzete számára is minél otthonosabb, de legalább is elviselhetőbb legyen.
A mozgásigény esetében sem mindegy, hogy a négy fal között vagy kertes házban éli mindennapjait a házi kedvencünk.
Az udvarban élő kutya minden esetben önmaga szabályozza a számára legoptimálisabb mozgás mennyiségét. A szobatisztaságra nevelt lakásban tartott ebek esete más.
Általában minden nap hasonló időben indulnak útnak, ez mindkettőjükre jótékony hatással van. Miért?
Egy felmérés eredménye szolgál magyarázatként. Kiderült, hogy főként az idősebb állattartók esetében sokkal jobb a fizikális kondíciójuk, erősebb az immunrendszerük és hosszabb ideig is élnek, mint akiknek nincs "sétáltatni-valójuk".
Ez a napi rendszerességgel végzett mozgás -tehát- bizonyítottan jótékony hatású. Emellett az ember-állat között kialakult pozitív pszichés kontaktusról sem szabad megfeledkeznünk.
Végül, nem mellékes: aki például reggeltől estig dolgozik, ne vegyen magának magyar vizslát, vagy Jagd terriert, mert ők már a "dupla Duracell elemes" jószágok táborába sorolandóak. Nagyon komoly mozgás- és élettér igényük van.

- Valóban több fajta kutyaugatás létezik?
- Igen, ugyanis számukra a kommunikáció egyik legfontosabb fajtája. Minden tulajdonosnak- idővel- meg kellene, de legalábbis illene megkülönböztetni, hogy mikor és miért ugat a kutyája.
Más a hangjelzések frekvenciája például, amikor a gazda megjön a munkából, vagy enni kap és "megköszöni", esetleg éppen veszélyt észlelt. Ezek mind jelzésértékű cselekedetek, a jószág kommunikációs jelei az ember felé.
Engedjen meg a Kedves Olvasó, hogy elmeséljek egy megtörtént esetet.
Eszter lányom kb. 3 esztendős lehetett, még egy skót juhász volt a házőrzőnk. Kertes házban laktunk, éppen jártam be a kocsival, de nyitva maradt a kapu. Feleségem kiengedte az udvarra a gyermekünket, ugyan figyelt rá, de közben végezte a dolgát- teregette a ruhákat.
Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy kutyusunk már-már idegesítő frekvencián kezdett el ugatni. Így még soha nem hallottuk jelezni, ezért elindultunk a hang irányába. 
Érdekes látvány fogadott bennünket. A lányom útban a kapu felé, a kutya pedig előtte... miközben folyamatosan ugat. Érezte a családtagra leselkedő veszélyt, majd azonnal "értesített" bennünket.
Bizonyára a kutyatulajdonosok közül sokan voltak úgy, hogy beléptek a kapun, a jószág azonnal kedves, nyüszítő hangot adott ki, miközben "szétrázta" örömében a hátsó fertályát.
Azt leszögezhetjük: a kutya soha nem fog a mi két szép szemünkért fölöslegesen ugatni! Minden esetben oka, egyben jelzésértéke van, figyelem felkeltő célzattal értesít bennünk adott dolgokról.
Amennyiben képesek vagyunk elegendő időt szentelni saját ebünkre, idővel megtanulhatjuk, mit is szeretne velünk "közölni" a jószágunk.
Általánosan leírható, megfogalmazható ugatás standard nem létezik, ugyanakkor viselkedési sztereotípia igen.
Az ember intuitív képességéből adódik, hogy képes-e ráérezni arra, mit szeretne vagy mit éppen mit jelez a kutyája?