Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.

Hála a Kedves Olvasóknak, ezen a héten is két érdeklődésre számot tartó kérdést tettek fel szakértőknek, aki sok hasznos tudnivalót oszt meg Önökkel. Először arra válaszol Ásványi doktor, hogy a „szobakutya” miért is hullatja folyamatosan a szőrét, majd a házi kedvenceink eutanáziája /”kegyes halál”/ lesz terítéken.

- A szabadban tartott kutyák esetében a vedlési ciklus szerint a tavasz beköszöntével válnak meg a téli bundájuktól, majd egy gyengébb szőrzet alakul ki rajtuk. Ez mintegy 1- 1,5 hónapos időintervallumot vesz igénybe. A koronaszőrzet még lehullhat, azután a jó gazdi még speciális kutyakefe segítségével véglegesítheti és esztétikusabbá teheti a jószág külsejét. Augusztus vége felé szokott lenni még egy kisebb szőrzetváltás, amikor a nyári, gyengébb változatot ismét a téli, dúsabb veszi át.

Merőben más a helyzet a lakásban tartott ebek esetében. Ők temperált /aránylag állandó/ hőmérsékleti viszonyok között élnek az év 365 napján. Így a bundájuknak sem kell alkalmazkodni a külvilág változó viszonyaihoz. A jószág genetikai paramétereit, képességeit nem lehet „megerőszakolni”, így aztán le is vedli ezt a szőrzetet, amire amúgy sincs szüksége. Ezért tapasztalható, hogy a lakásban tartott kutyák /de idesorolom a macskákat is/ állandó, folyamatos szőr-vedlésben vannak. Ez még nem betegség jele, mert amennyiben a bundája továbbra is szép fényes, nem hullatja foltokban, akkor a fentiekről van szó. Mivel ez egy természetes folyamat, nem is tudunk tenni ellene. Amennyiben valamilyen hiány-betegség okozta szőrhullást tapasztalunk, azt értelemszerűen- orálisan /szájon át/ adott táplálék-kiegészítőkkel hatékonyan lehet kezelni. Manapság sok-sok „csodaszer” kapható, amelyek vagy lassítják, vagy meg is állítják ezt a szőrhullást.

El kell mondanom, hogy az állatorvosi tevékenység mintegy 2/3-ad részét a kültakaróval kapcsolatos problémák teszik ki, mint pl. a parazitás, fertőző eredetű vírusok, baktériumok, esetleg étel-allergia, vagy veleszületett probléma. Sok esetben nehéz rájönni, mi is okozta a bajt. Lehet a kutyánk szájában megjelenő fekélyes tünet veseelégtelenségre is utalhat. Vagy a jószág testén kétoldalt- szimmetrikusan- megjelenő /nem viszkető/ szőrhullás valamilyen hormonális eredetű megbetegedést jelez /szukáknál- petefészek ciszta, kanoknál- here- vagy prosztatadaganat/. Diffúz szőrhullásért a pajzsmirigy túltengése okolható.

Nagyon gyakori az étel-allergia is. Ennek okai közt szerepelhet egy rosszul megválasztott táp, veleszületett enzim-hiány. A másik nehezen felderíthető betegség az úgynevezett kontakt ekcéma, amikor a tulajdonos jót akar a kutyusának… és például gyapjútakaró lesz a kutya fekhelye. A jószág bőrét irritálja az anyag, vakarózni kezd, aminek következményeként a gyapjúval érintkező testfelületen kihullik a szőrzet. Ez egy valódi eset volt, sok időnkbe tellett mire rájöttünk, bekértünk egy fotót az eb fekhelyéről, és akkor derült fény a titokra. A másik esetben a házi kedvencnek fém-allergiája volt. Ez annyit jelent, hogy a régi műanyag „kajás tálat” egy új, fémből készült etetőedény váltotta fel. A jószág ebből falatozott, de közben az orra minden esetben érintkezett a fémedénnyel, amire allergiás volt. Alapból erre sem gondol az ember, de most már ilyennel is volt dolgom…

- Emberek esetében is gyakran szóba kerül az eutanázia, vagy „kegyes halál” jogosultsága. Kutyák esetében más a helyzet?

- A téma ugyan közel sem vicces, de idézek egy mondatot: Amikor az ember elmegy egy rossz diagnosztizálás miatt a háziorvosához- reklamál nála… ha az állatorvos diagnosztizált rosszul- még mindig ott az eutanázia lehetősége!

… de félre a tréfával! Tudomásul kell vennünk, hogy a magyar ember állattartási kultúrája még napjainkban is rosszul értelmezi az eutanázia esetét. Miért? Egészséges állatot, akit a tulajdonos egy idő után megun, vagy különféle okokból kifolyólag nem tud tartani, egy jóérzésű ember nem fog elaltatni. Az eutanázia nem azt jelenti, hogy elveszem az élet lehetőségét a kutyámtól! Amennyiben már nem egy állathoz méltó életet él, vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved, esetleg olyan komoly terhet ró a gazdira, hogy mindkettőjük nehezen éli meg a szenvedés időszakát, abban az esetben jogosnak gondolom az eutanázia lehetőségét.

Felvetődik a kérdés: mi az a határeset, ahonnan már „jogos” az eutanázia- gyógyítható-e a fennálló betegség, a tulajdonos képes-e kezelni ezt a helyzetet? Sok esetben, főleg idősek esetében betű szerint lelki társ szerepet tölt be a jószág. Nekünk, állatorvosoknak ebben az esetben könnyebb kimondanunk, hogy ez a leghumánusabb megoldás, de a gazdikat már nem egyszerű meggyőzni minderről. A „kegyes halál” tényleg jelentse azt, amit ez a két szó takar. A további szenvedést, az életminőség drasztikus romlását megelőzendő cselekedetet.

- Törvényi szabályozás?

-Amennyiben olyan kötelezettségre gondolsz, hogy X vagy Y esetben kötelező elaltatni az állatot- nincs! Saját elbírálás alá esik. Az kétségtelen, hogy komoly szabályok, kritériumok közé szorították az eutanázia jószágon történő elvégzését. Megvan a megfelelő protokollja, hogyan, milyen körülmények között kell elaltatni az adott állatot.

Első lépcsőben a tulajdonos írásos beleegyezése szükséges, ez megoldható egy formanyomtatvány segítségével. Ez főként az állatorvost védi egy esetleges- későbbi- jogi úton történő támadás esetén. Mi „csak” felvázoljuk a tényeket, a döntés azonban minden esetben a gazdi kezében van. Az elaltatási folyamatban először egy úgynevezett műtéti altatást végzünk- ilyenkor a tudatot kikapcsoljuk, az életfunkciók /keringés, légzés/ tökéletesen működik, a jószágnak nincs fájdalomérzete. A következő lépés, hogy ebben a tudatvesztéses állapotában kapja meg a második injekciót, amely már leállítja az életfunkcióit, és az agy központjában bénítja a keringést, légzést, ami a kutya halálához vezet. A jószág kimúlásának beálltáig ott kell maradni az állatorvosnak, majd diagnosztizálnia is kell a halál beálltát. Vagyis elmondható, komoly törvényi szabályozása van a négylábú családtagunk esetleges „kegyes halálának”.