Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.

E heti érdekfeszítő témáink: törzskönyv és kutyaharapás...

- Hazánkban is szigorú szabályokhoz kötik az állatok törzskönyvezését. Abban az esetben, ha egy bejelentett, törzskönyvvel rendelkező szülőpárnál utódok jönnek világra, megvan a maga törvényi szabályozása, azaz milyen módon juthatunk törzskönyvhöz.

- Az adott kutyatenyésztő szövetséghez bejelentett szülőknek megfelelő regisztrációval kell rendelkezni, a megszületett kutyakölyköket pedig 10 napon belül be kell jelenteni a fentiekben említett felügyelőség felé. Itt- a szüleikhez hasonlóan- őket is regisztrálják, majd megkapják a törzskönyvüket és chipet is kapnak. Ezután már elmondhatjuk, hogy fajtatiszta kutyussal rendelkezünk. Azt viszont előre nem tudhatjuk, hogy a vásárolt jószág mekkora értéket fog majd képviselni. Szülők adataiból kiderül, hogy esetlegesen milyen fajtagyőztesek voltak, hány kiállításon vagy tenyészszemlén vettek részt- ott milyen minősítésben részesültek. Ezt mindig az adott tenyésztőszervezet bírói döntik el, hogy a fajtára jellemző tulajdonságok mennyire jók, hány %- ban hozza, mondjuk a német juhász adottságait.

Amennyiben egy kiváló tenyésztőtől vásárolunk kölyköt, még az sem garancia arra, hogy gyönyörű, kifogástalan kutyusom lesz. Elkezdem nevelgetni, majd kb. 10-11 hónapos korában elviszem az első tenyészszemlére, ahol megtekintik a házi kedvencem törzskönyvét, pedigréjét, majd elbírálják. Miután megfelelt a kritériumoknak, megkapja a minősítését… de ezt követően még sok megmérettetésen kell átesnie ahhoz, hogy pl. fajtagyőztes díjakban is részesüljön (CAC, CACIB). Így az általa produkált genetikai minőséget a továbbiakban érdemes legyen majd bevonni. Ez a tenyésztési metódus.

Előfordul olyan is, hogy törzskönyv nélkül vásárolok jószágot, attól a perctől el lehet felejteni a kutya törzskönyvesítését. Egy példa: az alomból nyolc kutya született, amiből csak hatot jelentenek le, kettő esetleg olyan állapotban volt, hogy azok költségvonzatait már nem szerette volna felvállalni a gazdi. A szükséges papírokkal rendelkező kölyköket el tudja adni, pl. 100 ezer forintért, míg a „maradék” kettőt csak 30 ezer forintért, de nem pótolható számukra a fajtatisztaságukat igazoló okmány. Ettől még lehet nekem egy gyönyörű német juhászom, csak bizonyítani nem fogom tudni.

- Nem lesz törzskönyv… rendben. Csak annyit szeretne a vásárló tudni, hogy fajtatiszta-e, ez sem lehetséges?

- Ilyen esetben a tulajdonos kénytelen megvárni a növekedési ciklus végét, azaz a 14-16 hónapos kort, ugyanis addigra alakul ki a fajtajelleg. Amikor idehoznak a rendelőmbe egy fekete szőrpamacsot, az lehet mudi, puli, uszkár, vagy egy templomtéri fajtagyőztes is. Nincs ember, aki egy ekkora kutya esetében kategorikusan kijelentheti, milyen fajta eb lesz belőle fél év múlva. Előfordulhat, hogy két német juhász szülőtől egy lógófülű, más színezetű kutya születik. Ennek két oka lehet: vagy volt visszamenőleg egy keverék eb, aki előbb ért oda a tetthelyre, de az anya domináns génjei eltakarták ezt, illetve a keresztezési hányadból kezdett visszajönni a német juhászra jellemző fajtajelleg. A másik lehetőség- egy szuka 14 napon keresztül tüzel. Lehet, hogy két esetben is elvitte ahhoz a bizonyos „jóképű” német juhász kanhoz, aki befedezte. Gondolhatnánk, hogy biztosan csodaszép fajtatiszta utódok születnek majd. Mi van azonban akkor, ha még aznap éjjel a szomszéd keverék fiúja besomfordált a hiányos kerítés mellett… és kielégítette vágyait.

Így történhet, hogy születik pl. hat kifogástalan német juhász, illetve kettő másik, az éjszaki akcióból. Magyarul: az anya biztosan hozza a maga 50 %- át, a másik fele már kérdéses. Ezért is viccelődünk olykor, hogy az anya biztos, de az apa sohasem!

- Sok városi legenda kering a kutyaharapás témakörében is. Mi a teendő ebben az esetben?

- Valóban, mindenki mondja a magáét, helyre kell tenni a dolgokat. Minden esetben, amikor valakit megharap egy kutya, függetlenül attól, hogy lesz-e a testfelületen hámsérülés, vagy vérzés- veszélyesnek minősítendő. Négylábú kedvenceink esetében létezik egy veszettség nevű megbetegedés, amely nyál útján terjed, és harapáskor ezt a vírust viszi át az emberi szervezetbe. Megfertőzi az adott sebet, az agyvelőt támadja meg, és a tudomány mai állása szerint ez gyógyíthatatlan.

Egyetemi éveim alatt láttam néhány videót, milyen kegyetlen kínok között halnak meg azok az élőlények, akik fertőzötté válnak. Hazánkban ennek elkerülése végett van egy Igazgatás-rendészeti eljárás, miszerint minden kutyaharapással orvoshoz kell fordulni.

- Azonnal, vagy „ráérünk” később is?

- Lehetőleg 24, de 48 órán belül mindenképpen. A házi- vagy ügyeletes orvos eldönti, hogy milyen ellátásban kell részesíteni az adott személyt. Ebben az esetben a Tetanusz injekció „jár”. Az igazgatási eljárás szerint az a kutya, amelyik megharapott valakit- aggályosnak minősül. Ebben az esetben úgynevezett megfigyelési időszak alá kell helyezni /14 nap/. Amennyiben ez idő alatt teljesen egészséges képet mutat a jószág, akkor az állatorvos kijelenti, hogy a harapás pillanatában és napján a kutya nyálában nem volt jelen a veszettség vírus- ez 100 %- os biztonsággal kijelenthető. Emellett be is kell még mutatni a tulajdonosnak az Oltási könyvet, hogy az eb rendelkezik-e veszettség elleni védőoltással.

A kutyus gazdája köteles a harapásos esetekben gondoskodni a jószága megfigyeléséről. A bejelentéskor, majd a 7., valamint a 14. napon is teljes fizikális vizsgálatot végez az állatorvos, hogy egyértelműen igazolni tudja, hogy egészséges-e a jószág? Emellett mikrochip megjelöléssel is el kell látni, mert feltételezhető-, ha egyszer már harapott, ezután is megteszi.

A chip segítségével gyorsan beazonosítható. Amennyiben a megfigyelés nem kivitelezhető /elveszik, elpusztul/, akkor a jószág által megharapott embert védőoltásban részesíti az Á.N.T.SZ.

Oka, hogy a 14 napos biztonsági idő nem igazolható, ezen oknál fogva senki sem meri felvállalni annak a rizikóját, hogy esetleg mégis beteg kutyáról van szó. Előfordul, hogy elpusztul a jószág, akkor is el kell küldeni intézeti vizsgálatra a tetemet, hogy veszettség vizsgálat alá vethessék. Ezzel kapcsolatos rendelet 2010. január 1- én változott, miszerint a 3 hónapot betöltött kutya 1 hónapon belül az első, fél év elteltével a második, majd utána évente az említett védőoltásba kell, hogy részesüljön, amely a tulajdonos felelőssége, hogy házi kedvence meg is kapja.

Amennyiben nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, akkor az állat-egészségügyi, illetve igazgatási bírsággal sújtható, melynek összege 50 ezer forinttól értendő.

Azt is tudni kell, hogy a veszettség elleni vakcina nem a kutyát védi meg a veszettség fertőződésétől, hanem az embert a kutya által történő veszettség vírus átadásától! A jószágunkat ugyan a veszett róka megharaphatja, de a kutyában a veszettség nem tud kifejlődni.

- Mi van abban az esetben, ha a harapott fél nem megy el védőoltásra?

- Mindenki a saját egészsége és élete felett rendelkezik. Azt azért tudni illik, hogy a veszettség lappangási ideje rendkívül hosszú- 6, de akár 9 hónap is lehet. Elenyésző az ilyen jellegű humán betegség, ami egyrészt az emberi jogkövető magatartásnak is köszönhető, valamint az sem mellékes, hogy még nagyon jónak mondható a hazai járványhelyzet.

Függetlenül attól, hogy egyre többen próbálnak kibújni a kutyának évente adandó veszettség elleni védőoltási kötelezettség alól. A statisztika alapján a régebbi- 98 %- os ráta visszaesett mintegy 60-65 %- ra, sajnos ez egy rossz, negatív irányú tendencia.