Adózás, helyi adók
Állatbarát
Állatorvosok
Állattartás
Balaton
Belföld
Bemutatjuk
Beruházás
Borturisztika, borturizmus
Cégek, vállalkozások hírei
Cégvilág
Civil hírek
Család
Egészségügy / szociális intézmények
Egyesület
Egyházak
Elektronikus ügyintézés
Életmód
Érdekességek
Események
EU információk
Felhívás
Felmérések
Fiatalok
Foglalkozás egészségügy
Foglalkoztatás
Gasztronómia
Gyermek és ifjúsági ügyek
Gyermeknevelés
Hazai sport
Helyi önkormányzat
Honvédség
Humán
Információ
Informatika
Informatika és távközlés
Ingatlan
Innen-onnan
Interjú
Internet / multimédia
Intézményfenntartás
Irodalom
Jegyzet
Jótékonyság
Karácsonyi ünnepségek
Katasztrófavédelem
KDNP
Képviselők hírei
Kézilabda
Kiállítások, konferenciák
Kistelepülések
Kistérségek
Kitüntetés
Koncert
Konferencia
Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum
Kosárlabda
Könyvismertető
Környezetvédelem
Közbiztonság
Közérdekű információk
Közgyűlés
Közlekedés
Közlekedési információk
Közvélemény
Kulturális programok
Labdarúgás
Magyar foci
Moziműsor
MSZP
Műsorok
Nyugdíjasoknak
Oktatás
Olimpia
Önkormányzati választás
Pályázatok
Pedagógia
Piackutatás
Politika, közélet
Portré
Rally
Regionális programok
Rendezvény
Rendőrségi hírek
Sajtó
Sakk
Sport / fittness / szabadidő
Sportrendezvény
Statisztika
Szabadidő
Szerencsejáték
Szociálpolitika
Társadalom
T-Kisebbségek
Történelem
Tudomány
Tudományos hírek
Tudósítás
TV, rádió
Utazás
Ünnepségek
Vállalkozásfejlesztés
Vallás
Vélemények
|
(Kóbor) kutyából nem lesz szalonna- inkább házi kedvenc 14.
Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor
kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott.
Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes
gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a
végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk
útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással
kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.
Bizonyára érdekli Önöket, milyen kérdésekre válaszol Ásványi doktor. Először arra kapunk választ, miért is rág össze mindent kifejlett kutyusunk, majd az ivartalanítással kapcsolatos kesze-kusza szálakat próbáljuk kibogozni. - Egy kedves gazdi kérdezi: A kutyám elmúlt két éves és ami útjába akad, mindent szétrág. Mi lehet az oka? Mit tegyek? - Kérdésre kérdésekkel felelek... Milyen körülmények között nőtt fel az adott jószág? Volt-e ez idő alatt gazdicsere? Új helyre került? Sok egyebet is kérdezhetnék még, ami befolyásolja egy kutya szocializációs viselkedését. Egy korábbi interjúban is érintettem, hogy az ebek úgynevezett korai szocializációs korszaka 3, maximum 4 hónapos korukban lezárul. Amit házi kedvencünkkel addig megtaníthatunk, rögzíthetünk a memóriájában, azok a dolgok bevésődnek az agyába- ez nagymértékben meghatározza a későbbi viselkedését. Van, hogy keveset foglalkoznak a négylábú családtaggal, utólag már keserves kínok közepette sajátíthatók el bizonyos dolgok velük. Elképzelhető, hogy ilyen okok miatt nem képes visszafogni magát a szóban forgó jószág. Kedves barátom lakásában a házi kedvencke egy délután leforgása alatt- amíg magára hagyták-, mintegy másfél milliót érő fakorlátot "csócsált meg". Tovább boncolgatva a lehetőségeket, az is megeshet, hogy kevesebb időt töltenek a kutyával, mivel magára van hagyva- fél, unatkozik, így aztán mintegy pótcselekvésként is rágcsálni kezdi, ami útjába akad. Rendszeresen ilyen cselekvést végző jószágról nem igazán tudunk, de amennyiben mégis napi szinten tapasztaljuk mindezt, tüzetesebben körül kell néznünk, milyen egészségügyi probléma következménye. Gondolok itt pl. arra, hogy nincs-e elváltozás a szájában, fogínygyulladás, fogkövesség, vagy bármilyen betegség, ami kiválthatja nála ezt a rágási kényszert. Nem kizárt az idegrendszeri eredetű probléma sem. Agydaganat, agyhártya-gyulladás, bár ezeknek egyéb kísérőtünetei is vannak, és extrémebb betegségek az előzőekben említetteknél. Mi a megoldás, kérdezi a kedves tulajdonos. Nos, ajánlhatom az úgynevezett rágásgátló spray-t. Amennyiben nem szeretném, hogy tovább rágja az antik bútorom, akkor annyit kell tennem- befújom a kutya fejmagasságáig az érintett tárgyat, vagy a megrongált részt. A másik lehetőség a konnektorba dugható szúnyogriasztó folyadék elvén működő illóolaj. Olyan feromonokat bocsát ki a levegőbe, amelyek megnyugtatják a kedvencünket. Szoktuk is a kutyatulajdonosoknak ajánlani, főleg a magára hagyott, égdörgéstől, villámlástól félő jószágok esetében, de jó szolgálatot tesz a tüzelési időszakban is. Nálunk a rendelőben is folyamatosan üzemeltetjük, remek készítmények, bátran ajánlhatom mindenkinek. - Egy másik gazdi az ivartalanításról szeretne többet tudni. Néhány állatorvost megkérdezett és nem volt egyértelmű állásfoglalás! - Való igaz, hogy megoszlik a szakma véleménye is. Ennek ellenére, elfogadott tézis, hogy abban az esetben, ha a kutyámat nem szeretném tenyésztésre szánni, akkor tanácsos az ivarérettség előtt megtenni a szükséges intézkedéseket. Erre az időszakra már kialakul a kutyára jellemző testalkat, viselkedés és minden egyéb, viszont a tüzelés okozta negatív hatások elkerülhetőek. Amelyik eb ivarzik- emlői megduzzadnak, függetlenül attól, hogy vemhes lesz vagy sem... és már nem fognak eredeti állapotukba visszahúzódni. Főleg nagytestű jószágok esetében. Amikor a jószágunk ivaréretté válik és a hormonális átalakuláson már átesett, minden egyes tüzelés alkalmával hatványozottan nő az emlődaganat kialakulásának a veszélye. Abban az esetben, ha ivarérettség előtt végezzük el a beavatkozást, akkor ennek az esélye 0 %, ugyanis a hormonális aktivitás, ami ahhoz kell, hogy az emlődaganat kialakuljon, valójában nem jött létre. Azt szoktuk szorgalmazni- ha megoldható-, hogy ivarérettség előtt tegyék meg a szükséges lépéseket. A kutyák esetében nincs olyan trend, hogy minden szuka 8 hónapos korában kötelezőszerűen tüzelni fog. Fél éves kora környékén már kialakulnak a viselkedési és fajta- jellegzetességek, ami a nemi identitáshoz kötött, viszont még nem tüzel az adott eb. Így aztán, a fentiekben felvázoltak nem fognak jelentőséggel bírni. Nyugodtan elvégezhető már az ivartalanítási műtét, kisebb rizikóval, technikailag is könnyebben kivitelezhető részünkről, mint a későbbiekben... és a véletlenszerű szaporulat esélye is a nullával egyenlő. Bizonyára tudja minden kutyatulajdonos, hogy egy-egy tüzelési időszakban az udvarban tartott leány jószágokat meg kell védeni a "szexuális zaklatóktól". Amennyiben lakásban él, vérzés során összemázol mindent... ilyenkor a tüzelőbugyin keresztül egyéb fondorlatokat kell alkalmazniuk a gazdiknak! Ahogy mondtam, érdemes tüzelés előtt ivartalanítani a szukákat, de idesorolhatóak a kanok is. Náluk azért jó ez a fajta beavatkozás, mert a here- és prosztatadaganat esélye minimálisra csökkenthető, valamint az agresszivitásuk is alább hagy ezáltal. A kutyák esetében talán kevésbé, de a macskáknál mindenképpen hátrányként említhető az ivartalanítási műtétet követően az elhízás. Ez abból adódik, hogy a nemi hormonok hiánya következtében az úgynevezett depózsír lerakódásra hajlamosabb a négylábú kedvencünk, ami a hasi és lágyéki szövetekben jelentkezik. Viccesen úgy szoktam fogalmazni, hogy soha nem a kutyus megy el a Tescóba elemózsiáért, hanem a tulajdonos eteti túl, mivel nem az élettani igényeinek megfelelő mennyiségű, minőségű kalóriát biztosít számára. Ivartalanítást követően a jószág lassabbá, lustábbá válik, kevesebb a mozgásigénye, ebből kifolyólag nincs annyi takarmányra szüksége. Egy jó gazdi látja, mikor indul látványosabb hízásnak a kutyusa, ebben az esetben a táplálék minőségén vagy mennyiségén illik csökkenteni a siker és egészsége érdekében. Vagyis a jószágom súlyát én szabályozom! (Kandúr) macskák esetében fordul elő nagyobb számban a húgy- és ivarszervek megbetegedése. Olyan típusú takarmánnyal kell etetni őket, amely mindezt képes megelőzni. Kiváló tápok vannak, amelyeken fel is vannak tüntetve, hogy sterilizált kutya vagy macska részére. Végezetül: ivartalanítani a nőstényeket- a tüzelési cikluson kívül lehet, a kanokat pedig bármikor. Tüzelési időszakban a hormonális aktivitás miatt nagyfokú vérzékenység áll fenn az állat szervezetében, ilyenkor a műtét technikailag is nehezen kivitelezhető, nagy a rizikófaktor. Olyan apró kapilláris vérzések lehetnek, amelyek műtét közben a feszülő szövetek miatt nem látunk. Beavatkozás után visszaállnak a szövetek és a finom kapillárisok vérzése következtében maga a jószág is kimúlhat. Mi- állatorvosok- is a kutya egészségét és életét védjük, ezért ajánljuk, hogy tüzelés után történjen meg a műtét, illetve a fentiekben is taglalt életkorban, életkortól. |