Dancs István
Belépési ponthoz
Fejrész ki
  
Hírek
Híreink Bemutatkozás Kapcsolatok
Adózás, helyi adók Állatbarát Állatorvosok Állattartás Balaton Belföld Bemutatjuk Beruházás Borturisztika, borturizmus Cégek, vállalkozások hírei Cégvilág Civil hírek Család Egészségügy / szociális intézmények Egyesület Egyházak Elektronikus ügyintézés Életmód Érdekességek Események EU információk Felhívás Felmérések Fiatalok Foglalkozás egészségügy Foglalkoztatás Gasztronómia Gyermek és ifjúsági ügyek Gyermeknevelés Hazai sport Helyi önkormányzat Honvédség Humán Információ Informatika Informatika és távközlés Ingatlan Innen-onnan Interjú Internet / multimédia Intézményfenntartás Irodalom Jegyzet Jótékonyság Karácsonyi ünnepségek Katasztrófavédelem KDNP Képviselők hírei Kézilabda Kiállítások, konferenciák Kistelepülések Kistérségek Kitüntetés Koncert Konferencia Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum Kosárlabda Könyvismertető Környezetvédelem Közbiztonság Közérdekű információk Közgyűlés Közlekedés Közlekedési információk Közvélemény Kulturális programok Labdarúgás Magyar foci Moziműsor MSZP Műsorok Nyugdíjasoknak Oktatás Olimpia Önkormányzati választás Pályázatok Pedagógia Piackutatás Politika, közélet Portré Rally Regionális programok Rendezvény Rendőrségi hírek Sajtó Sakk Sport / fittness / szabadidő Sportrendezvény Statisztika Szabadidő Szerencsejáték Szociálpolitika Társadalom T-Kisebbségek Történelem Tudomány Tudományos hírek Tudósítás TV, rádió Utazás Ünnepségek Vállalkozásfejlesztés Vallás Vélemények
(Kóbor) kutyából nem lesz szalonna- inkább házi kedvenc 20.
Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.

Kellemetlenül érzi magát a gazdi, amikor gondol egyet a kutyája, és sétáltatás közben egy másik eb székletét kezdi majszolni. Miért teszi, tudunk tenni ellene? Erre a kérdésre is válaszol Ásványi doktor, valamint azt is megtudhatjuk tőle, bírja-e házi kedvencünk a repülőutat.

- A koprofágia /székletevés/ ugyan betegségként aposztrofálják, mégis természetes folyamatról beszélünk. Vissza kell kanyarodnunk a régmúltba, amikor még vadon éltek. Falkákban ejtették el a zsákmányt, majd az volt az első dolguk, hogy kizsigerelték. A belsőséggel kezdték a falatozást, mert abban még rengeteg vitamin, ásványi anyag volt, amit szervezetük jó tudott hasznosítani. Ezért van az, hogy alkalom adtán a jószág a saját, vagy egy másik eb ürülékét felszedi.
A mi számunkra nagyon gusztustalannak tűnik, ráadásul sétáltatás közben kellemetlen látvány, amint házi kedvencünk székletet majszol a parkban /mosolyog/.
Amennyiben kölyökkorban nem szoktattuk le erről, a későbbiekben már nehezebb dolgunk lesz. Léteznek táplálék-kiegészítők, amelyeket orálisan /szájon át/ beadva, a széklet szag- és ízanyagát oly' mértékben megváltoztatják, hogy egy idő után már nem lesz kedve ehhez a művelethez.
A probléma nem egyedi, a fajta adottságaitól is függ. Akinek szüksége lenne erre a termékre, az székletevés elleni szert kérjen az állatorvostól kutyusa számára.
A koprofágia nem csak húsevő állatok esetében fordul elő, hanem baromfinál, sertésnél, és nagy ritkán szarvasmarhánál is. Az esetek többségében nem hiánybetegség áll a háttérben. Sokkal inkább jellemző, hogy az eb kicsi korában sokat unatkozott, vagy olyan ennivalót kapott, amit nem tudott megemészteni, ez a székletében megjelent, és ott kapott rá az ízére. Ez nem igazán betegség, sokkal inkább- a gazdi számára kellemetlen- állapot.
Kölyökkorban kell odafigyelni a jószágunkra, ne hagyjuk alatta a székletét, hogy "felfedezze"! Amennyiben mégis tapasztaljuk nála mindezt, ebben a korban szoktassuk le róla, hiszen még fogékony, szocializálható állapotban van!

- Egy másik gazdi magával szeretné vinni kedvenc csivaváját egy hosszú repülőútra. Aggódik, hogy kibírja-e a viszontagságokat?
- Minden további nélkül! Annyit azért szoktunk javasolni ezekben az esetekben, ha az átlagosnál idegesebb, stresszesebb jószágról van szó, akkor érdemes belső feszültség-csökkentő gyógyszerezését már az utazást megelőző napokban elkezdeni, egészen a repülőre adás napjáig. Ugyanez a művelet a megérkezés után is javasolt.
A nagyobb probléma, hogy egy ilyen szállítás horrorisztikus összegeket emészt fel, a költsége egy felnőtt ember jegyének árával vetekszik, főleg hosszabb út /USA/ esetén!
Poggyásztérben nem szállítható a jószág, a repülőgépen külön helyet biztosítanak számukra.
Van még egy fontos tudnivaló! Az adott célország Állategészségügyi Hatósága által támasztott követelményeknek is meg kell felelni. A bevitelhez szükséges engedélyek, vakcinák igazolása, külső és belső parazita-mentesítés, stb...


A kutya- nagyságától függetlenül- jól bírja a repülőutat, hiszen velünk- emberekkel- ellentétben, ők nem tudják, hogy egy gép röpíti őket, ami akár le is zuhanhat... vagyis nem fognak stresszelni sem ez, sem más miatt. Az egyensúly-rendszerüket, csakúgy, mint a mienket is, megviseli a le- és felszálláskor adódó fizikai ráhatás, ami akár folyamatos hányásban is megnyilvánulhat. Azonban nem törvényszerű.
Emellett vannak homeopátiás készítmények is az ilyen jellegű utazási kellemetlenségekre.
Tapasztalatom szerint az autóhoz szoktatott, abban szállított jószágok sokkal jobban bírják a repülőutat, mint a többi kutya.