Dancs István
Belépési ponthoz
Fejrész ki
  
Hírek
Híreink Bemutatkozás Kapcsolatok
Adózás, helyi adók Állatbarát Állatorvosok Állattartás Balaton Belföld Bemutatjuk Beruházás Borturisztika, borturizmus Cégek, vállalkozások hírei Cégvilág Civil hírek Család Egészségügy / szociális intézmények Egyesület Egyházak Elektronikus ügyintézés Életmód Érdekességek Események EU információk Felhívás Felmérések Fiatalok Foglalkozás egészségügy Foglalkoztatás Gasztronómia Gyermek és ifjúsági ügyek Gyermeknevelés Hazai sport Helyi önkormányzat Honvédség Humán Információ Informatika Informatika és távközlés Ingatlan Innen-onnan Interjú Internet / multimédia Intézményfenntartás Irodalom Jegyzet Jótékonyság Karácsonyi ünnepségek Katasztrófavédelem KDNP Képviselők hírei Kézilabda Kiállítások, konferenciák Kistelepülések Kistérségek Kitüntetés Koncert Konferencia Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum Kosárlabda Könyvismertető Környezetvédelem Közbiztonság Közérdekű információk Közgyűlés Közlekedés Közlekedési információk Közvélemény Kulturális programok Labdarúgás Magyar foci Moziműsor MSZP Műsorok Nyugdíjasoknak Oktatás Olimpia Önkormányzati választás Pályázatok Pedagógia Piackutatás Politika, közélet Portré Rally Regionális programok Rendezvény Rendőrségi hírek Sajtó Sakk Sport / fittness / szabadidő Sportrendezvény Statisztika Szabadidő Szerencsejáték Szociálpolitika Társadalom T-Kisebbségek Történelem Tudomány Tudományos hírek Tudósítás TV, rádió Utazás Ünnepségek Vállalkozásfejlesztés Vallás Vélemények
(Kóbor) kutyából nem lesz szalonna- inkább házi kedvenc 23.
Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.

A kutyatulajdonosok számára bizonyára ismerősen cseng a férgesség, szívférgesség szó. Dr. Ásványi Tamással ezt a témát is körbejárjuk. A másik dolog, amivel foglalkozunk egészen időszerű- az ebadó, amely még kiforratlan, de várható a közeljövőben.

- A belső parazitás fertőzöttségbe- sajnos- bele lehet pusztulni a jószágnak. Láttam már olyan kölyökalmot, ahol 4-5 hetes korukra hihetetlen mértékű fertőzöttségben szenvedtek. Orsóféreg volt bennük és idegrendszeri tüneteket idézett elő, ezek a kórokozók melléktermékének köszönhető. Nem tudtak lábra állni, fel voltak puffadva, elment az étvágyuk. Amennyiben a tulajdonos egy héttel később érkezik, már nem segíthettem volna rajtuk.
Ezek a belső parazitás fertőzöttségek két okból is komoly problémát jelentenek. Egyfelől nagyon sok parazitát el tudunk kapni házi kedvenceinktől. A másik, hogy macskáink, kutyáink komfortérzetét nagymértékben rontja, ugyanis legyengülnek, kedvetlenek, szőrzetük fénye megkopik, tipikus beteg állat tünetei észlelhetők. Így a gyenge immunrendszere miatt egyéb vírusok, baktériumok is könnyebben "boldogulnak" velük.
Nem mondom, hogy halálosak, hiszen csak extrém esetekben múlik ki a jószág, de tudnak például csontfejlődési zavarokat, szemproblémákat előidézni, ami egy életre el is fogja kísérni az állatokat.
Azért is jó ilyen esetekben szakemberhez fordulni, hogy kiderüljön, milyen típusú parazitás fertőzésről van szó, valamint fertőző-e az emberre vagy sem?
Vannak szelektív hatású féreghajtók, amik például a galandférgekre nincsenek hatással. Ettől függetlenül a gazdi megnyugodott, hogy le van féreghajtózva a kutyája, mégis tele van parazitával. Ennek- többek közt- ez is oka lehet.
A galandférgeknek például mi- emberek- végleges gazdái vagyunk, bennünk már nem szaporodnak, de csúnya tüneteket produkálnak. Hólyagszerű tömlőcskékben vannak jelen a tüdőben, májban és az agyban, csak sebészi úton lehet eltávolítani, ami komoly rizikóval jár.
A szívférgességről annyit: vannak olyan paraziták, amiket a szúnyog terjeszt és szívférgességet okoz. Mostanában már bőrcsomósodásos tüneteket is észlelünk, általában a kutya lábainak alsó szakaszán púpok képződnek. Nem szokott kisebesedni, de amennyiben mégis feltárjuk, egy kitekeredő, hosszú parazitát lehet kiemelni belőle. Ezek a kórokozók a vérben is megjelennek, napszakonként változó intenzitással.
Általában napnyugta környékén lehet őket megtalálni. Borzalmas, horrorisztikus látványt nyújtanak... még a szakember számára is.
Érdemes a parazita-mentesítő szereket használni azzal a gyakorisággal, amit az állatorvos tanácsol.
Kutyát minimum félévente, de inkább 3 havonta, illene féreghajtózni. Törvény szabályozza, hogy veszettség elleni védőoltáskor, évente egyszer kötelező! Közösségbe járó ebek esetében a negyedévente való féreghajtás javasolt. Azok a szerek a legideálisabbak, amelyek egyéb kórokozókat is távol tartanak /szúnyog, bolha, kullancs/.
A szívférgességet nehéz diagnosztizálni, kiirthatatlan a szervezetből. A parazita semlegesíthető, de az általa okozott elváltozást már nem tudjuk megszüntetni. Amennyiben egy szívbillentyű deformitást generál, az már egy életre ott marad.

- Ebadó?
- Jelen állapotában még képlékeny a történet. Valószínű, hogy bevezetésre fog kerülni, de a mentesítő körülményekről még nem tudunk részleteket.
Az egész alapja egy rosszul sikerült veszettség oltási törvény, amit két éve fogadott el az akkor hatalmon lévő kormány. Ez a jogszabály kivette az Önkormányzatok, jegyzők jogköréből az eb-összeírást, a veszettség oltás meglétének az ellenőrzését, illetve szabályozását, büntethetőségét. Emiatt képtelenség kontrollálni hazánkban, melyek azok a jószágok, amelyek megjelentek veszettség oltáson.
Az akkori miniszter úgy magyarázta, hogy a gépkocsi zöld kártyája is kötelező, de saját magam vagyok köteles gondoskodni arról, hogy meglegyen.
Amennyiben lejárt a zöld kártyám és "megcsíp" a hatóság, akkor büntetésre számíthatok. Mivel rossz volt a kommunikációs csatorna, az jött le a köztudatba, hogy nem kötelező a veszettség oltás. Ez tévhit! Kötelező... csak más formában!
Mivel nincs összeírás, nem is tudjuk ellenőrizni, hogy melyik kutya van beoltva és melyik nincs. A rendelőnkben bejegyzett és egyben beoltott jószágok értelemszerűen- nem kerülnek be az ellenőrzöttek listájába. A nyilvántartásból csak a nálunk megjelent házi kedvenceket tudjuk kiszedni. Akikről nem tudunk, azokat ellenőrizni sem tudjuk, ennél fogva a tulajdonosokat sem lehet szankcionálni.
A törvény amúgy sem teszi lehetővé, hogy komolyabb büntetést foganatosítsunk az elmaradt oltással kapcsolatban. Ebből kifolyólag nem érdekli őket az oltás sem, csak fölösleges pénzkidobásnak tartják.
A jelenlegi törvényalkotás vissza szeretné állítani addig, amíg ki nem alakul egy olyan járványtani helyzet, hogy Magyarországon a kutyaharapásból kifolyólag, veszettségben betegedjenek meg az emberek.
A háború után ugyan sok volt a veszettség oltásos eset, ám az akkori "menedzsment" olyan jó igazgatás-rendészeti megoldást talált erre, hogy pár éven belül visszaszorították a humán megbetegedésből származó eseteket. Így tudtunk "megörökölni" egy remek állat-egészségügyi státuszt a kutyapopulációval.
Egy rossz rendelettel elrontunk mindent, ezt pedig visszavarázsolni nagyon kemény munka lesz. A szakma felháborodott emiatt, de félmegoldás azért született az ügyben.
Most ismét vissza fogják helyezni az Önkormányzatok és jegyzők hatáskörébe, utána már visszakereshető lesz minden adat. Az ebadó- nem tudom-, hogy felváltja-e a veszettség oltás díját, vagy csökkenteni fogja. Rengeteg tényező van, ami által felmentést kaphat majd az ebadó alól. Itt sokkal inkább a jogkövető magatartásra szeretnék a jószágok tulajdonosait rávenni.

- Sok betegség támadhatja meg négylábú családtagjainkat. Nem lenne időszerű prevencióra buzdítani?
- Szép szó, jó gondolat. A magyar társadalom még nem érett arra, hogy prevencióra hozza házi kedvencét. Még a gazdik is csak akkor mennek orvoshoz, ha már "ég a ház". A kutya esetében egyenesen utópisztikus az ötlet.
Próbáltunk régebben olyan paneleket felállítani, ha például a kiskutya oltási sorát nálunk végezteti a gazdi, akkor a féléves vagy éves vizsgálat ingyenes lett volna. Nem éltek vele...
A megelőzés lényeges lenne, de a gyakorlati tapasztalat az, hogy az állatorvos "tüzet olts, de azonnal" helyzetbe találja magát. Vagyis még az is ritka, hogy a jószágot a betegség kezdeti stádiumában hozzák be a rendelőnkbe.
Gyógyítani tudunk, de csodákra mi sem vagyunk képesek!