Áll előttünk egy asszony, mosolyog. Követe a távoli Moldovának, ahol sok  pataka szabdalja a tájat,  a nap korán nyugszik s későn kel. Az ottaniak kemény munkával szerzik meg a betévőt, harcolnak a mostoha természettel, kisebbségben a megmaradásért, hogy szülőföldjükön őrizhessék tragédiákban és újrakezdésekben bővelkedő múltjukat, rendkívül gazdag, egyediségéről tévedhetetlenül felismerhető archaikus folklórjukat,  gyökereikhez, hagyományaikhoz hű  önmagukat.   Nyisztor Ilona öltözéke mutatja, hová való: fején mintás kendő, nyakában gyöngy, ingujja bő, katrincája (lapszoknyája) alól kivillan hímzett alsószoknyája. Elfogulatlanul szól, mint aki barátok közt van, ahol biztonságban érzi magát ...
   Megtudhatjuk, hogy Moldovából jött, ahol mindenki beszél, dalol magyarul, de a gyerekek már írni, olvasni nem tudnak. Tizenhárom falu román iskolájában délután tanulhatják meg a szükséges ismereteket, de az arra való pénz kevés. Az itteni előadás bevételét és az adományokat (közel 200 000 Ft!) arra fordítja. Pusztina nevű falujukba eleik "a madéfalvi veszedelem után voltak bemenekülve". Műsorát  komoly népénekkel kezdi, melyet teljes átéléssel ad elő, őszinte szívvel képviselve a számára életfontosságú ügyet. A sok hajlítás, cifrázás, az autentikus dallamív megformálása, a szépségesen szép szöveg előadása maga a csoda. Torkából úgy  törnek elő a hangok, ahogy a patak csordogál, hol sietősen, hol  lassan, hol erőst, hol halkacskán. Ha kell, lebegteti, ha kell,  felkapva rikkant egyet. Játszódik, komolykodik, utánozhatatlanul.  Nincs manír, nincs hatáskeltés, csak ő van és a dal meg valahol távol a fák zúgása, a csermelyek csörgedezése.
Aztán vált, mint meséli, náluk "az asszonyok nemcsak énekelnek, táncolnak es. Ilyenkor megkérik a férjeket, hogy maradjanak otthon a gyerekekkel. A  humoros, mosolyt fakasztó Rengesd, uram a gyermeket, hadd menjek a táncba kezdetű dal erről szól. Utána újít, községük védőszentjéhez, Szent Istvánhoz fohászkodik azzal az eredeti énekkel, melyet a 30-as években náluk gyűjtött Domokos Péter Pál. "Ha valamikor eljönnek hezzánk, akkor majd meglássák a templomképen, hogy tiszteli nálunk a nép a nagy királyt" - mondja.  Műsorát a Könyörülj méltósággal című új esztendei kívánsággal, ráadásul pedig egy szívbe markolóan meghitt altatóval fejezi be.
    (Nyisztor Ilona a vele együtt fellépő dr. Szabó Szabolcs vezette Komlói Pedagógus Kamarakórus  meghívására jött el városunkba.  A 90-es években találkoztak először Sepsiszentgyörgyön, legutóbb pedig Csíksomlyón. Reméljük,  nem utoljára volt a vendégünk!)