Az ember bemegy egy kisebb boltba, butikba, azonnal ott terem egy - jobbára fiatal - hölgy és felteszi a fenti kérdést. Nem biztos, hogy tényleg akar vagy tud tenni valamit a potenciális vevő kedvéért, de minden esetre felajánlja szolgálatait. Nem úgy a nagyáruházakban, ahol csak pénztárosokat látni és elvétve egy-egy alkalmazott hátát, aki rendületlenül matat a polcokon, kérdésre azonban nem tud válaszolni. Tanácsot adni, műszaki leírást értelmezni végképp nem. Milyen jogok illetik meg a termék vagy szolgáltatás igénybe vevőjét, a FOGYASZTÓT? Erre próbálunk válaszolni az alábbiakban!

Ha szeretnénk tudni, honnan származik a gyönyörű (nevében) kaliforniai paprika, nem génkezelt-e a messze földről importált fokhagyma, ellenőrizte-e arra illetékes a hűtőpultban látható és a raktárban tárolt húsokat, húskészítményeket, hogy mesterséges színezéktől barna-e a rozskenyér, vagy az van benne, amit feltüntetnek rajta, ha érdekel, hogy az új mosógépet szabad-e ecettel vízkőmentesíteni, hogy mivel tisztítható ez vagy az a textilia stb., stb., akkor jó lesz, ha többféle egyetemet elvégzünk, mert különben pénzünk bánja. Ha pedig szolgáltatást vásárolunk meg, de közben eltűnik az előleggel együtt a vállalkozó, vagy nem azokat az alkatrészeket építette be, amelyeket leszámlázott, ha az üdülési jog eladója, biztosítási vagy egyéb ügynök (finoman szólva) nem mondott igazat, ha a csodával felérő fogyasztószer csupán placebo, akkor mi a teendő? A sor persze a végtelenségig folytatható. Ahelyett inkább sorra veszem a nyolc fogyasztói alapjogot, amely az év minden napján megillet bennünket, nem az egyetlen kiemelt fontosságún, a világnapon.

Mindenekelőtt olyan fogyasztási cikkekhez, szolgáltatásokhoz van jogunk, amelyek nélkül nem tudnánk élni (élelmiszer, ruházat, lakhatás, egészségügyi ellátás, oktatás stb.) Ezzel szorosan összefügg a biztonsághoz való jog, mely  az életre és az egészségre veszélyes és káros termékektől, szolgáltatásoktól véd meg bennünket. Jogunk van a tisztességes tájékoztatáshoz szóban, írásban - anyanyelvünkön. Tilos tehát a megtévesztő reklám, a hamisat valódinak feltüntető hirdetés. A választáshoz való hozzáférésünket a széles kínálat és a megfelelő minőség nyitja meg előttünk. Természetesen az olcsóbb árucikkek, szolgáltatások sem veszélyeztethetik életünket, testi épségünket. Ahhoz, hogy jogainkkal élni tudjunk, adott esetben szükségünk lehet oktatásra (nem kioktatásra), tisztességes és alapos tájékoztatásra, képviseletre és kártérítésre, vagyis arra, ha kár ért valakit, illesse meg a kárral arányos ellentételezés (nem csupán ígérgetés, időhúzás). Itt jegyzem meg, hogy reklamáció esetén gyakran hivatkoznak a tulajdonos távollétére a kedves vevő kifárasztása érdekében. Ez törvénytelen, hiszen aki az eladáskor jogszerűen képviselhette a céget, annak jogosultnak kell lennie a panasz elbírálására is. Végül, de nem utolsósorban minden embernek jogy van az egészséges környezethez, amelyben félelem és veszélyeztetés nélkül tud élni.

Ha a kedves Olvasó most úgy érzi, némely téren nem érvényesül, sérül valamely alapjoga, akkor annak pótlása, javítása sajnos nem tartozik a cikkíró  kompetenciájába! Reklamálni tehát nem itt kell!