38 éve - ma már a nyugdíj mellett - tanít Komlón Pflúgné Pápai Márta, aki a napokban megyei szintű kitüntetést kapott gyermekvédelmi és pedagógiai tevékenysége elismeréseként. A Közoktatásért-díjat ünnepélyes körülmények között dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adta át neki.

Ebből az alkalomból köszöntötte Mártát a tantestülete, igazgatója. Kollégái vele együtt örültek az igazán ritka eseménynek.  S amikor megkeresem, hogy beszélgessünk, nem tagadja meg önmagát. - Fél tízkor csöngetnek ki, utána lyukas órám lesz, mert a környezetismeretet nem én tanítom. De mégis  inkább a szünet után gyere, mert akkor tejet osztok. Igen, ingyen tejet a rászorulóknak... Aztán mégse egészen úgy alakult, mert előbb az aznap tizedik születésnapját ünneplő tanítványát köszöntötték osztálytársai, ahol neki fontos szerep jutott. Ilyenek a hétköznapjai, amelyek persze számára ünnepnapok is...

Mártát régen ismerem, inkább sztorizunk, mint interjút készítünk. Emlékszem, amikor az azóta megszünt bányatelepi cigányiskolában tanított.
- Móra Ferenc szellemében dolgoztam akkortájt. Tanítottam a gyerekeket, székpárnát varrtam nekik, hogy ne fázzanak föl. Ha kellett, kihúztam a fogukat, meg is mosdattam őket. Neveltem a szülőket is, akik közül nem egy bejött hozzám megkérdezni, mire való a neki felírt gyógyszer, beveheti-e. Szerettem a telepet, csak a kóbor kutyáktól féltem, de akkor három-négy gyerek testőrként követett, így soha nem lett bajom. Harcolni leginkább nem velük kellett, hanem értük a hatóságokkal. Egyszer volt egy jó esetem. Azt mondja egy egyik kisgyerek: "Máma gyere ki este, mert hét órakor disznót ölünk." - "Aranyom, nem ígérem meg, mert ..." Másnap szomorúan fogad, látszik, hogy haragszik: "Hát nem jöttél! Pedig a buszmegállóban vártalak, hogy ne féljél!... Hát nem haragszok én rád,  meg is mutatom, hova dugtam a  kolbászodat, hogy a sok purdé meg ne egye..."
- Kossuth aknán a tanítás és a gyermekvédelem elválaszthatalan volt. De itt az énektagozatosban is sok a baj?
- Nem is gondolnád, ugye? A legtöbb gyerek csak beszélgetni akar, ahhoz kér időt, alkalmat. Máskor elmondja vagy a testnevelő veszi észre kék-zöld foltjairól, hogy otthon baj van. De azt is tudom, ki mikor szerelmes vagy csalódott. Az egyik legnehezebb helyzet elé az a kislány állított, aki megkérdezte, szerintem az édesapja feleségei közül ki az ő igazi édesanyja... Mit mondhattam volna, mint azt, hogy nézd meg a tükörben, melyikre hasonlítasz...

Az igazgató, Hoffmann Mátyásné felterjesztésében ez olvasható: "Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősként, az elesettek segítőjeként levelet, kérvényt ír, telefonál, személyesen keres meg embereket, intézményeket, a gyerekek védelmében bíróságra jár, országos szervektől állásfoglalást kér, segít az osztályfőnököknek neveltségi vélemények megírásában, pályázatot ír, mentorságot vállal az Útravaló ösztöndíjban, napi kapcsolata van a gyermekeket védeni hivatott intézményekkel. Tisztában van a törvényekkel, és minden jogos ellátást, számon tart, ami segítheti a nehéz helyzetben levő gyerekek görcseinek oldását... Tanítása felkészültségről, módszertani gazdagságról, beleérző képességről és határtalan gyermekszeretetről tanúskodik."

Gyermekszeretetről, amit ő önzetlen ragaszkodásként mindig  visszakap. Tevékenységét sokan ismerik és támogatják. Az iskolavezetésen kívül számíthat a polgármester és az alpolgármester közbenjárására is. Legutóbb? Hát az is jellemző... A kitüntetés hivatalos aktusa után odalép hozzá Szili Katalin és érdeklődik a gyermekvédelmi munka iránt. Márta belevág a közepébe: - Most éppen egy elintézetlen fontos ügyem van. Innen a klinikára megyek, ott fekszik az egyik nagyon tehetséges, szorgalmas tanítványunk. Az édesanyja meghalt, apja minden pénzt eliszik, az árvajáradékot is. Áprilisban szó szerint kilökte az utcára. Nagynehezen sikerült - szabálytalanul - helyet szerezni neki az egyik középiskolai kollégiumban, de nyárra így is ellátatlan maradt. Emiatt egyébként perben állok a gyámügyesekkel is... Mi történhet ezután? Két asszony, két anya együtt vásárol a pécsi piacon gyümölcsöt, együtt látogatja meg a kislányt és együtt beszéli meg a továbbiakat. Szili Katalin hathatós anyagi támogatást és további segítséget ígér... Mindenki tudja róla, hogy betartja a szavát.

És eközben a férj otthon türelmesen várja méltán kitüntetett feleségét. Két mérnök fia közül az egyik a munkahelyén feltűnően nézegeti az óráját. - Mi van veled, randid van? - kérdezik tőle. - Nem, anyámat most ütik lovaggá!"