A komlói Közéleti Klub legutóbbi összejövetelét egy emlékezetes eseménynek szentelte. Tavaly, a település írásos említésének 750. évében az önkormányzat támogatásával megjelent könyv bemutatójára került sor.

2006 őszén készült el a kiadvány,  az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára. Többek között ezzel tisztelgett a jeles esemény előtt a város. (Ez akkor is igaz, ha némelyek igyekeztek a fővárosban megzavarni az ünnep tisztességét!)
A beszélgetés aktív résztvevője volt Komló szülötte és legújabb díszpolgára, Puchert János, akinek az élettörténetét dolgozta föl a szintén jelen lévő szerző. Szarka Elemér, a klub irányítója bevezetőjében méltatta a történteket, emlékeztetve arra, mennyi minden  kezdődött számunkra '56-ban. A beszélgetés ezután két szálon folyt. Puchert János beszámolójából személyes sorsát és elítéllésének körülményeit ismerhették meg a jelenlévők. Esztergomi sorkatonaként éppen októberben szerelt volna le, ám a forradalom hírére újabb parancsot kapott társaival együtt. Több budapesti helyszínen, főként a Juta-dombon teljesített szolgálatot. Fegyvere lévén lőtt is, de nem célzott emberre. Máig tisztázatlan, megsebesített-e, megölt-e valakit. A később lefolytatott monstre perben mégis halálra ítélték - 24 évesen! -, majd életfogytiglanra változtatták. Több mint 4000 napot töltött börtönben, elvesztve élete legszebb éveit. A semmisség, az utólagos kitüntetés és megbecsülés bizony  megkésett. Ő mégsem keserű ember. Mindig talál magának feladatot, mindenekelőtt mártír társai emlékének gondozását. Mellette az Egy komlói '56 viharában című könyvből hangzottak el részletek.

A program résztvevőinek, köztük Jégl Zoltán alpolgármesternek a tekintete elárulta, mennyire eleven ma is ötvenhat   emléke. És azt is, hogy nem tudunk eleget róla. Valamire azonban minden felelősen gondolkodó túlélőt kötelez: megismerni, képviselni, továbbvinni, beteljesíteni mindazt, amit akkor szabadság- és demokráciakövetelésnek neveztek!