Majdnem olyan ez a nap, mint a többi. A kuka szemetet szállít, a busz utasokat. Nyílik és csukódik a bejárati ajtó, indulnak iskolába, munkába, boltba. A munkaügyi központ előtt várakoznak, hátha lesz valami változást, ha nem, akkor legalább eleget tettek a jelentkezési kötelezettségnek. Egyesek a templomból jönnek  ki, mások a kórházból (haladék vagy gyógyulás?). A színház felé közeledve megváltozik a hagulat.

Az ércbányászok zenekara játszik, az ünneplőbe öltözöttek lépteiket szaporázzák, a nézelődők gondolatban felidézik a régebbi bányásznapokat, amelyekhez még "alanyi jogon" volt közük...

Némi formaság a A bejáratnál (meghívó, sajtóigazolvány) és már bent is vagyunk. A büfé mint elmaradhatatlan kellék, könyvárusítás. Nézegető egymagam vagyok, vásárlót nem látok. A színházterem zsúfolásig megtelt, sok széken névtábla. (Nincs véletlen, sem udvariasság, legfeljebb áll a kismama, mint odakint. Egyre elidegenedőbb világunkba ez is belefér. Belefér?)
A még szabad percekben szomszédaimat kérdezgetem, honnan érkeztek. Egyikük a Mecsékérc Zrt.-t (egykori  uránbánya) képviseli, amely részben a kisebb aktivitású radioaktív hulladék tárolásával foglalkozik kármentesítésként, részben  bányanyitás előkészítésével,  hogy a nagy aktivitású radioaktív anyagokat elhelyezhessék, a környezet veszélyeztetését minimalizálják. Megfelelő laboratóriumi, műszaki  és egyéb feltételekkel rendelkeznek  az állapotfelmérés, a tervezés és a kivitelezés garantálásához. Másik szomszédom a Mecsek-öko Zrt. munkatársa. Cégük profilja mindenekelőtt az uránbánya bezárása utáni környezetvédelmi feladatok elvégzése.

A 9 tagú elnökség elfoglalja a helyét, a nézőtér (mi is) elcsendesedik. A Himnusz közös éneklése után a Him S'ingers Énekegyüttes üdvözli a megjelenteket. Lesz még feltámadás! - hangzik ajkukról. Utánuk Korbuly István az intézmény vezetője mondja el az egykori komlói tanár-helytörténész Kiss József Szén-áldozat című versét. Majd Rabi Ferenc szakszervezeti vezető köszönti az 58. bányásznapot ünneplőket. Tisztelet a bányának, tisztelet a bányásznak, tisztelet Komlónak és tisztelet azoknak, akik a legtöbbet áldozták ezért a férfiasan szép szakmáért! - mondja, miközben  a német vendégekhez, a vendégfogadókhoz (Komló) és a vendéglátók (Mecseki Ércbánya) fordul. Az itteni rendezés apropója, hogy Komló nemrég múlt 750, Pécs-Baranya szénbányászata 110, Szászváré 200 éves. Rabi úr optimista húrokat penget, amikor ilyen kijelentéseket tesz:  Van még jelentős szénvagyonunk., Van értelme újraindítani  minden szinten a bányászképzést. Szükség (és kereslet) van a feltárt bányakincsek hasznosítására. Környezetvédő megoldások keresésével Komlónak is lehet jövője....
Dr. Szili  Katalin, az Országgyűlés elnöke, a térség meghatározó parlamenti képviselője csatlakozik az előtte szólóhoz, amikor ünneplőbe öltöztetett lélekkel kezdi a múltról, a jelenről és a jövőről csokorba szedett mondandóját. Ma hazánkban száz helyen 70 féle kincset termelnek ki. Az adatok fetisizálása helyett/mellett  fontos a gazdaságosság, a szociális biztonság és fejlődés együttes  garantálásához nélkülözhetetlen  bajtársiasság,  szolidaritás és  felelősség - hangsúlyozza. Ezeknek az értékeknek a megerősítése közben köszönti a hagyományőrzőket, az éppen álláskeresőket, az életüket áldozókat,  az e pillanatban is megfeszített munkát végzőket és jelen lévő társaikat. A jövőre vonatkozóan pedig együttműködést ajánl és kér, hiszen vannak megoldandó kérdések, amelyek közül a bányásznyugdíjak rendezése nem várhat már sokáig - fejezte be mondandóját.
A házelnök asszonyt dr. Szabó Pál közlekedési-távközlési és gazdagági miniszter követte. A  tárcavezető mindenekelőtt Schalkhammer Antalra és a nemrég eltávozott dr. Fazekas Jánosra emlékezett, kiemelve, hogy a bányászat nem egyéni produkció, hanem csapatmunka. Ennek jegyében beszélt az ásványi nyersanyagok feltárásának élénküléséről, a befektetési kedv látható jeleiről, az erőművek hosszútávú szükségleteinek kielégítéséről, a környezetvédelmi szempontokat is kielégítő egyensúlyról, a járadékot fizető bányászati vállalkozók emelkedő számáról és az örvendetesen csökkenő halálos balesetekről (2006-ban 2 fő, 2007-ben 1 fő). Mindez bizakodásra ad okot, melyhez minden ötletre, javaslatra, segítségnyújtásra nyitott a tárca és annak vezetője - mondotta.
A házigazda Páva Zoltán polgármester Komló fejlődéséről és gondjairól beszélt, miközben örömét fejezte ki amiatt, hogy  településünk rendezhette meg ezt a nagyszabású ünnepséget. Szavait a sikondai szanatórium helyzetének mielőbbi  megoldását kérve fejezte be.

Az ünnepség kedves velejárója kitüntetések átnyújtása. Magyar Bányászatért Érdemérmet hárman, Kiváló Bányász megtisztelő címet 25-en (köztük egy komlói) vehettek át. Miniszeri  Elismerést kapott 11 fő, a jubiláló cégek közül öten pedig a Magyar Bányászatért plakettet.    45 éves szolgálatért ketten , 40 évesért négyen, 35 évesért  négyen, 30 évesért heten, 25 évesért négyen, 20 évesért hárman, 15 évesért egy fő kapott Bányász Szolgálati Oklevelet, Bányementő Szolgálati Oklevelet pedig összesen öten. Két bányásztelepülés (Halimba, Komló) polgármesterét ezüstgyűrűvel jutatalmazták, művészeti nívódíjban ugyancsak ketten részesültek.
Befejezésként a bányászok szent dala hangzott el: Szerencse fel!