A komlóiak igazán tudnak ünnepelni. A komlóiak - idősek, fiatalok szívesen mennek a színházba, ahol szép szót,  gyönyörű muzsikát hallhatnak. A komlóiak pirosra tapsolják a kezüket, őszintén örülnek a sikernek. A komlóiak hozzáteszik saját tapasztalatukat, munkájukat, ha kell, forintjaikat az egykori aprócska faluból lett város közös ügyéhez, ezért a jelképes harang mindegyikükért  szól...

Az idei január 22-ére megenyhült az idő. Kint is, bent is. Az ünnepi est kezdetére zsúfolásig megtelt a színházterem. Elegáns hölgyek, öltönyös férfiak, mindenre figyelő karvezetők és segítőik, csivitelésüket félbehagyó gyerekek, a városból elszármazott neves fellépők, itthoni szereplők, meghívottak, érdeklődők.
Ezúttal rövid a megemlékezés  Korbuly István intézményvezető bevezetőjében, mert az est nagyobb részének  aktualitását az adja, hogy a település szülöttje, Tóth Ferenc (mindenki Feri bácsija) Liszt-díjas karnagy nyolcvan éves lett. Őt köszöntik ünnepi koncertjükkel volt tanítványai és a mai belvárosiak. A Súgólyuk Színház néhány művésze verset mond, a tanszékvezető Liszt-díjas Gyöngyössy Zoltán mindenekelőtt leveleket olvas föl. Az egyiket  a KÓTA vezetője, Kollár Éva, a másikat Párkay tanár úr küldte.  (Később elhangzik az énekes Kopjás Éva e-mail üzenete is.) A műsor különleges attrakciója a nyolcvan akkordból (nem 78 és nem 82!) álló improvizáció a fuvolista Gyöngyössy Zoltán és a szintén Liszt-díjas zongorista, Király Csaba előadásában. A Feri bácsit ünneplők tapsa minden elismerést kifejez. És szól még zene Ribl Ilona csellóján, az Operaház magánénekese, Sárkány Kázmér égbe szálló hangján is.

Utánuk  következik a Kodály iskola kiskórusa Pleszné Fényes Edit, a nagykórus

dr. Makráné Kónya Melinda vezetésével, illetve  a munkáskórus, majd a Him Singers Énekegyüttes.

Mondják,  ahol az emberi szó véget ér, ott hangzik fel a zene. Beethoven óta azt is tudjuk, hogy ahol  a muzsika nem elég, ott ismét szerepet kap a szó. 

 Erre példa  a Feri bácsi életútjáról erre az alkalomra megjelent Komlói szvit című   szép kiállítású könyv. A színpadon mondtak köszönetet érte a kiadó Lovai Károlynak. A szerző (aki azonos e sorok közreadójával)  író édesapját idézve fogalmazta meg ars poéticáját: "Aki képes szépet alkotni, annak szép az élete is. Az boldog ember lesz." Majd a városvezetés nevében dr. Szakács László alpolgármester gratulált és ajándékot  nyújtott át Tóth Ferencnek. Ezután felsorakoztak a további köszöntők, hogy végül az ünnepelt is szólhasson. Mondandójának lényege a köszönet volt és néhány élettanács. Ezután valamennyi  kórus felsorakozott. Az első összkari számot, Kodály Nagyszalontai köszöntőjét  dr. Makráné Kónya Melinda.

  Kodály Esti dalát Tóth Ferenc vezényelte. Csodálatos volt!

Ezzel a program csak hivatalosan ért véget. Az előtérben tovább folyt a beszélgetés, a gratuláció. A dedikálásra kitett asztal elől pedig csak lassan fogyott a sor... Mindvégig akadt dolga a médiának is.