Mit érez, mit gondol,  mit csinál egy mai fiatal? Milyen tervekkel, igényekkel szeretne az idősebbek mellé felzárkózni, majdan a helyükbe lépni?  Mi kell ahhoz, hogy megfogalmazza és meg is mutassa magát? Azt, amit tud, amire képes, azt, ahogyan ő lát(tat)ja egy szebb és igazabb világ körvonalait? Amelyben élni jó, élni érdemes emberként is, magyarként is, alkotó értelmiségiként is?  Sokan vannak ilyenek! Ha alkalmuk adódik, kérem, figyeljenek föl rájuk!

Kik ők? A pécsi WNS formáció 2005 nyarán alakult meg igen szerény körülmények között, egy kertvárosi garázsban. A ma is játszó alapító tag, Fülöp Bence basszusgitáros jól emlékszik a szerda esti próbákra. (Innen a nevük: Wednesday Night Special.)  Az akkori tehetséges gimnazistát, azóta  már budapesti egyetemistát minden érdekelt. Egyszerre sportolt, tanult, nyelvvizsgákat abszolvált, jogosítványt szerzett, nyári munkát vállalt, életre szóló barátságokat kötött és - nem utolsó sorban - zenélt. Társak jöttek-mentek, hangszerek változtak, a lelkesedés és a tapasztalat nőtt, a repertoár szélesedett, a stílus körvonalazódott. Kellemes hangzású számaikban szerencsésen ötvöződnek a funk, a rock és a jazz elemei. Nyitottak arra, hogy további hatásokat befogadjanak, de persze arra is, hogy kifejlesszék a csak rájuk jellemző kifejezésmódot, amellyel országos elismertséget és tartós sikert érhetnek el. Nem véletlenül bukkan föl beszélgetéseikben a Pécsről indult Kispál és a Borz, ill. a 30Y neve... Ismerve a mai formáció lelkesedédét és tehetségét, semmi  sem lehetetlen. Tagjai a már említett Fülöp Bence mellett Menyhei Ádám (zongora, ének), Restás Gergő (dobok) és az aranyhajú,  csengő hangú Plesz Barbara (ének, vokál).

Kevés együtt tölthető szabadidejükben komolyan veszik a munkát. Együtt vannak, ha a próbatermet kell átalakítani, ha nótát kell "gyártani", próbálni, szereplést szervezni, fellépni, amely után önkritikusan elemzik az előadás minden részletét, tapsot kiváltó vagy a kissé gyengébb produkció okait, keresve a jobb,  tökéletesebb megoldásokat. Az eddigiek miatt nincs panaszra okuk.  Szerepeltek Pécsett különböző klubokban kávézókban (Szenes, Dante, Planet), adtak koncertet az Ifjusági Házban a TK-n, sikerük volt Keszthelyen az Országos Diák Napokon,  hallották őket a Művészetek Völgyében, a főváros több szórakozóhelyén, kávézójában és tapsoltak nekik az ELTE "Pszicho Napok" programján. Minden lehetőséget megragadnak, minden meghívásnak eleget tesznek, hogy bekerüljenek abba a zenei körbe, amelyet már jegyeznek.

Demójuk széles körben eljuttatja saját dalaikat az érdeklődőknek, remélve, hogy köztük van felfedezőjük, leendő menedzserük is. Mert abban egy percig sem kételkednek, hogy egyszer erre is sor kerül! Addig pedig teszik a dolgukat: tanulnak, dolgoznak, ápolják a barátságukat, zenélnek a saját örömükre és mások gyönyörűségére. Aki ellátogat internetes fórumukra (www.myspace.com/wnsmusic), az láthatja, hogy nem visszhangtalanul!