A megújuló energia erőművi méretekben történő alkalmazása Magyarországon az elsők között a PANNONPOWER HOLDING Zrt. Pécsett üzemelő biomassza tüzelésű blokkjának működésével vált valóra. Ezzel a stratégiai fontosságú beruházással a társaság nem csak a környezetbarát energiatermelés meghonosításában vállalt élenjáró szerepet. Túl azon, hogy a zöld energia termelése hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, elősegíti a térség környezeti állapotának jelentős javítását is. Ugyanezen okok miatt választotta ezt az utat a Komlói Fűtőerőmű is.
     De mi is az a biomassza? Biomasszának nevezzük az összes, élő szervezetből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre is felhasználható anyagot, így az erdészetekből származó faanyagot is. A fa az emberiség egyik legősibb energiaforrása, amely a világ energiaszükségletének mintegy tizenegy százalékát biztosítja. Mindemellett az energiatermelésben felhasználhatók még a mezőgazdasági termelésből visszamaradt növényi hulladékok, állati termékek, de esetenként ipari és kommunális hulladékok is.
     Milyen fából lehet biomassza? Energetikai felhasználásra az a faanyag kerül, amelynek a minőségi és méretbeli tulajdonságai nem teszik lehetővé más célú – például bútoripari – alkalmazását, vagy nem felel meg a vele szemben támasztott piaci igényeknek.  Az erdészeti szakemberek a kivágott fa választékolása - azaz a kivágott fa piaci termékek szerinti osztályozása - során döntenek a fa felhasználhatóságáról. A felhasználás egyik meghatározó tényezője, hogy milyen a faanyag minősége, milyen hibák jelentkeztek rajta. A fahiba az adott fafajra jellemző alaktól, felépítéstől, színtől való eltérés. Beszélhetünk alaki, felépítési hibákról, szöveti elváltozásról, károsítók vagy térfogat okozta fahibákról, melyek a fa felhasználhatóságát általában kedvezőtlenül befolyásolják.
Biztonságban vannak-e a magyar erdők?
   Az erdőgazdaságok csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott, az erdőgazdálkodási tervben megszabott mennyiségű fát vághatják ki. Az erdőterületek növekedését tehát globálisan nem veszélyeztetik az erőművek, hiszen az erdészeti társaságok egyszerűen nem termelnek ki ennyi fát.  Az erdőgazdálkodási mutatók alapján kijelenthető, hogy Magyarország erdőállománya folyamatosan gyarapodik, s ez a helyzet igaz a Mecseki Erdészeti Zrt.-re vetítve is.
     A biomassza mint tüzelőanyag tiszta, zöld energia. Lényegesen kevesebb káros anyagot juttat a levegőbe, mint az olaj vagy gáztüzelésű kazánok. Különösen igaz ez az üvegházhatást okozó szén-dioxidra. A biomassza-kazánban eltüzelt növényi anyagok elégetésekor ugyanis csak a növény élete során megkötött széndioxid jut vissza a légkörbe. Ezért mondhatjuk, hogy a biomassza elégetése ökológiai szempontból a környezetre nem jelent többletterhelést, vagyis környezet-semleges.
      Az épülő komlói forróvíz-kazán - melynek beruházási költsége közel 1,3 milliárd forint - 95 %-ban biomasszával üzemel majd, s ennek eredményeként 7,5 tonnával csökken az erőmű által kibocsátott széndioxid mennyisége. És nem csak a város levegője lehet tisztább az új kazán jövő januárra várható üzembehelyezése után, de jelentős mértékben csökkenhet Komló több mint 5000 távfűtéses lakásában a fűtésszámla.