Belépési ponthoz
Fejrész ki
 
Híreink
Híreink Kapcsolatok Impresszum
Zalaegerszeg gazdasági és társadalmi helyzete és a változások

 Zalaegerszeg lakossága kedvezőtlen helyzetben van az ország és különösen a nyugat-dunántúli régió átlagához képest, a születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és a romló korösszetételnek a munkaerő-piacra gyakorolt hatása alapján.
A gazdasági versenyképesség további gátja a zalaegerszegi kis és középvállalkozások tőkeszegénysége a kutatási, fejlesztési ráfordítások alacsony szintje.


Gátolják a fejlődést a jelentős infrastrukturális hiányosságok, különösen a közlekedés-szállítás, az egészségügyi ellátórendszer, a turizmus területén. A kiemelten kezelt turizmus ágazata a komplex termékek hiányával jellemezhető.

 

Társadalmi-gazdasági helyzet

 

Zalaegerszeg közepesen fejlett nyugat-dunántúli város, az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értéke az országos átlag 80-90%-a, a régióátlag 75-80%-a.


A város lakosainak száma mintegy 61 ezer fő, évről évre csökken.

A népesség korösszetételét illetően kedvezőtlen, hogy Zalaegerszegen a legalacsonyabb a 15 éven aluliak aránya, ami a lakosság további fogyását vetíti előre.


Megállapítható, hogy a népesség fogyásának elsődleges oka az alacsony születési arány, illetve az elvándorlás.


Rövidesen Zalaegerszegnek is szembe kell néznie a lakosság, s azon belül az aktív korúak öregedésének problémájával. Mindez a jövőben egyre nagyobb terhet fog róni a lakosságra és egyre nagyobb igényeket fog támasztani az egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal szemben.


Társadalmi-gazdasági változások


Az elmúlt évtizedben Zalaegerszeg is túljutott a társadalmi, politikai és gazdasági átalakulás legnehezebb szakaszán, mára fejlődő közepesen versenyképes várossá vált.

Fejlettsége azonban még nem megfelelő, ez különösen igaz a magyar tulajdonú, elsősorban a hazai piacra termelő kisvállalkozásokra, ami Zalaegerszeg gazdaságának kétpólusúvá válásának veszélyére figyelmeztet.

 

Városunk gazdasági életében meghatározó a feldolgozóipar, amelyen belül a gép és bútoripar kivételével csökkentek a teljesítmények. A feldolgozóipar termelésének nagy részét adó élelmiszeripar teljesítménye 7%-kal esett vissza.


Az építőipar teljesítménye viszont örvendetesen javul, a növekedés mértéke meghaladja mind a régió mind az ország átlagát.

A kereskedelem lassan, de biztosan bővül, azonban csökken az egyéni vállalkozásban működtetett üzletek száma.