A nyugat-dunántúli régió kedvező földrajzi fekvésének, különféle kapcsolatainak valamint a nagymértékű külföldi működő tőke beáramlásának köszönhetően az ország egyik legsikeresebb térségévé vált.

Városunk helyzete azonban a régión belül nem megfelelő, versenyképességünk elmarad a régióba tartozó másik két megye megyeszékhelyi városaitól. Nálunk a legalacsonyabb az egy lakosra jutó bruttó hazai termék, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete.

Önmagáért beszél az az adat, hogy a nálunk zajló nemzetgazdasági beruházások egy lakosra jutó összege a felét sem éri el a másik két megye hasonló mutatójának.

A gazdasági szervezetek értékesítése túlnyomóan a hazai piacra irányul, miközben mind az ország, mind a régió termelése exportorientált
Az infrastruktúra további elmaradottságát jelzi, hogy az 1000 lakosra jutó telefonvonalak száma szintén itt a legalacsonyabb.

Helyzetünk perifériális voltát bizonyítja az a tény is, hogy miközben az egy külföldi vállalkozásra jutó külföldi működő tőke országosan mintegy 110 millió forint, a régióban 75 millió forint, nálunk alig haladja meg a 26 millió forintot.

A viszonylagos gazdasági fejletlenség megmutatkozik a népjóléti mutatókban is, nálunk a legalacsonyabb az átlagnyugdíj, legmagasabbak viszont az 1 főre jutó gyermekvédelmi támogatások. Az épített lakásokból itt a legalacsonyabb a négy és több szobásak aránya.
Annak ellenére, hogy földrajzi fekvésünk kedvező a nemzetközi úthálózatba való bekapcsolódásunk nem megfelelő.

Megjegyezhető, hogy az időszükséglet tekintetében Zalaegerszeg a Budapesttől legtávolabb lévő megyeszékhely.

Zalaegerszeg város számára különösen fontos a két szomszédos nagyvárossal, Nagykanizsával és Szombathellyel való kapcsolatok szerepe, miközben természetesen az együttműködés, a folyamatos párbeszéd a kisebb városokkal és a vonzáskörzet kistelepüléseivel is alapvető érdekünk.

A város vezetésének természetesen megvan a részletes és megfelelő terve a város további fejlődéséhez és fejlesztéséhez illetve az eddigi eredmények megtartásához!